Szakértők szerint csaknem kétszer nagyobb a kóros aluszékonyság, mint az alkoholos befolyásoltság miatti baleseti kockázat, és nagy a valószínűsége, hogy ez, vagy ritmuszavar okozta ájulás vezetett a veronai busztragédiához.

Egy európai uniós előírással összhangban 2015 áprilisa óta Magyarországon is jogszabály rendelkezik az alvászavar kötelező szűréséről azoknál a sofőröknél, akiknél felmerül a problémát leggyakrabban okozó alvási apnoe (alvás közbeni légzésleállás) gyanúja. Egy 119 háziorvos bevonásával végzett friss felmérés szerint azonban csupán a praxisok 39 százalékában végzik el rutinszerűen az alvászavar szűrővizsgálatát a jogosítványuk megújítása miatt orvosi vizsgálatra jelentkezőknél.

Torzsa Péter, a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság háziorvosi munkacsoportjának tagja, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének docense a lapnak elmondta, hogy a családorvosok 15 százaléka saját bevallása szerint egyáltalán nem, 46 százaléka pedig csak a rizikófaktorral rendelkező - például elhízott, magas vérnyomásos - pácienseknél kerít erre sort.

A docens szerint a kóros aluszékonyságban szenvedők ugyanolyan veszélyesek, mintha alkoholos befolyásoltság alatt állnának. Torzsa Péter eddig legalább két tucat ilyen pácienst kiszűrt, ami nem jelenti azt, hogy ők nem vezethetnek, csak azt, hogy vállalniuk kell a kezelést, illetve az időszakos kontrollt.

A kezelés lehet műtét, a légutak átjárhatóságát segítő protézis, illetve az úgynevezett folyamatos pozitív nyomású légsínterápia – közölte Benedek Pálma, az alvástársaság vezetőségi tagja.

Korábban a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság elnöke azt mondta: a hivatásos sofőrök 20 százalékát érinti az alvászavar.