Az első nagyobb kiadás még a kórházban történik, ugyanis a szülök megköszönik a szülészorvosnak, a szülésznőnek, esetleg a legkedvesebb nővérnek is a segítséget. Orvosonként és kórházanként eltérő, hogy mennyi pénzt tartalmaz a boríték. Az országos átlag szerint 25-60 ezer forint közötti összeget szoktak adni a szülésorvosnak, a szülésznőnek általában ennek a felét - derül ki a Pénzcentrum cikkéből.

Ezt követik a receptek, amelyeket ki kell váltani a kórház elhagyása után. Ezek akár 15 ezer forintba is kerülhetnek. Emellett be kell szerezni egy havi pelenkát és akár tejserkentő teákat. Ha viszont az anyukának nincs teje, nem tud, vagy nem szeretne szoptatni, esetleg a baba nem tudja kellően feldolgozni az anyatejet, akkor a táplálás is plusz költség. A tápszereket az orvos írja fel, és rengeteg fajta létezik ma már a piacon. Ezek kilónkénti ára 2500-5000 forint között van.

A pelenka az első időszakban nagyjából havi 10-25 ezer forintos kiadást jelent. Emellett a babapipere - púder, olaj, fürdető, popsikrém, - havi szinten nagyjából ötezer forintba kerül, és a ruhatár bővítésére is több ezer forintot kell félretenni havonta.

Az apróbb babajátékokat, csörgőket, rágókákat 1500-3000 forintért lehet beszerezni. Egy hempergő ára is igen eltérő lehet, márkától és mérettől függően 5-20 ezer forintot is elkérnek értük, és a babakönyvek is több ezer forintba kerülnek.

A baba 4-6 hónapos korában elkezdődik hozzátáplálás. A szülők természetesen mindenből a legfrissebbet, és a legjobb minőségűt veszik, és a botmixer lesz az egyik legfontosabb konyhai eszköz. Nem lehet pontos összeget számolni, hiszen vidéken, egy családi házban felnövekvő gyermek nagyon sok otthon termesztett zöldséget, gyümölcsöt kaphat, ami nem jelent túl nagy költséget, míg mindez egy belvárosi lakásban igen drága lehet. Attól is függ, hogy melyik évszakban kezdődik a hozzátáplálás, mert ez befolyásolja a zöldségek és gyümölcsök árát.

Ahogy a gyermek egyre több időt tölt hasonló korúak társaságában, egyre nagyobb az esélye, hogy megbetegszik. Egy felső légúti fertőzés pedig nagyjából 5-8 ezer forintos gyógyszertári költséget jelenthet. A szerencsésebbek ezzel csak 3-4 éves korban találkoznak először.

Az önkormányzati és állami bölcsődéknél és az óvodáknál a szülőknek elvileg csak az étkezésért kell fizetniük. Azoknak a családoknak nem kell fizetniük a menzáért, ahol az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a nettó minimálbér 130 százalékát. A közétkeztetés díja átlagosan napi 450-500 forintba kerül. A diétás étkezés ennél valamivel drágább. A bölcsőde ezen felül még felszerelések terén jelenthet költséget, ha be kell szerezni játszós ruhát, plusz cipőt, tisztasági csomagot

Ha a szülő magánbölcsődét választ, akkor alaposan a zsebébe kell nyúlnia. , ezeknek viszont megkérik az árát. Egy hónap 35-80 ezer forintba kerül, és az étkezés sok esetben még ezen felül jelent költséget. Bölcsőde helyett esetleg még lehet bébiszittert fogadni. 1000-1500 forintos órabérért.

Óvoda esetében még nagyobbak a költségek, havonta 40-130 ezer forintot kell fizetni, egy sportovi már 50-150 ezerbe is kerülhet, a kétnyelvűeknél pedig akár 70-200 ezerforint is lehet egy hónap. Sok esetben, még erre rájön az étkezés, ami napi 700-1000 forint.

Összességében egy kisgyermek nevelése születésétől 6 éves koráig legalább 1 millió 350 ezer forint, ha kétéves koráig van szüksége pelenkára, ritkán beteg, nem jár bölcsődébe, csak állami óvodába, használt ruhákat vásárolnak a szülők, és évente nem költenek többet játékokra 20 ezer forintnál.

Ha viszont magánbölcsődébe és -óvodába jár a gyermek, új ruhákat kap és évente 60 ezer forintot értékű játékot, akkor a költségek 4 millió 470 ezer forintig rúgnak.