A szabadságot a munkáltatónak kell kiadnia, vagyis a munkáltató felelőssége, hogy egy évben a munkavállaló megkapja az összes olyan szabadságát, ami neki a jogszabály és az életkora alapján jár – közölte Szűcs László.

„Fő szabály szerint a tárgyévben kell a szabadságot biztosítani. Ha erre nincs lehetőség, akkor a szabadságnál maximum 5 munkanap átvihető a következő évre, ha azt még a tárgyévben elkezdtük kivenni” - emlékeztetett a Réti, Antall és Társai PWC Legal szakértő ügyvédje.

Hozzátette: arra is lehetőség van, hogy a munkáltató és a munkavállaló évente egy megállapodást kössön, amit nem a munkaszerződésben, hanem mindig egy adott tárgyévre kell megkötni. Ebben a megállapodásban azt kell rögzíteni, hogy az életkor alapján járó pótszabadság egyharmadát a munkavállaló nem a tárgyévben, hanem a következő év végéig veszi ki.

Ilyen esetekben lehetősége van a munkavállalónak arra, hogy azt a pár napot a következő évben vegye ki

– tudatta a szakértő.

Szűcs László közölte, hogy a szabadságra vonatkozó igény három év alatt évül el.

Az alapszabály és az alaplogika az, hogy a tárgyévben a szabadságokat ki kell adni. Ha ez mégsem történik meg, akkor sem veszik el ez a szabadság, ki lehet adni később is – hangsúlyozta a szakértő ügyvéd.

„Önmagában az a tény, hogy a szabadság kiadása nem történt meg, jogszabálysértő ugyan, de ez nem jelenti azt, hogy a munkavállaló elveszítené a szabadságát, hanem azt, hogy ezt egyszerűen később, a következő évben fogja kivenni” - közölte a Réti, Antall és Társai PWC Legal szakértő ügyvédje.

A témával részletesen a ma este nyolc órakor kezdődő Paragrafus című magazinműsor foglalkozik.