A Budapesti Víz Világtalálkozó alkalmából több, elsősorban a balkáni régiót érintő projekt támogatására szándéknyilatkozatot írt alá a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Globális Zöld Növekedési Intézettel, így Magyarország is részt vesz a nemzetközi klímafinanszírozásban, a párizsi megállapodás végrehajtása és a klímaváltozás elleni fellépés elősegítése érdekében.

Emellett a Vízügyi Elnöki Testület keddi megbeszélését követő sajtótájékoztatón Áder János köztársasági elnök beszámolt arról is, hogy a világ kilenc legnagyobb fejlesztési bankjának képviselői – akik részt vettek a tanácskozáson – elkötelezték magukat, hogy a következő 5 évben megduplázzák a vizes beruházásokra fordított összeget.

A konferencia záródokumentumának elfogadása után Józsa János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora megkeresésünkre a három évvel ezelőtti, szintén budapesti vízügyi találkozó sikeréhez hasonlította az esemény eredményeit.

„Nagyon fontos a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos megállapításai, a föld népessége rohamosan növekszik, az ezzel kapcsolatos fenntartható fejlődés egyik kulcsfontosságú kérdése a vízgazdálkodás, a vízzel való okos gazdálkodásunk. Ebből a szempontból nagyon fontos, hogy pénzügyileg hogyan kezeljük ezt a kérdést” - fogalmazott Józsa János.

Szöllősi-Nagy András, az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programjának elnöke, a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 Nemzetközi Programbizottság társelnöke a záró dokumentumot bemutatva aláhúzta, hogy a víz a legkritikusabb természetes erőforrás, amely összeköti a nemzeteket, a földrészeket és a térségeket.

Ameenah Gurib-Fakim, a Vízügyi Elnöki Testület társelnöke, a Mauritiusi Köztársaság elnöke pedig hangsúlyozta, hogy a víz nemcsak életfontosságú erőforrás, hanem összekötő kapocs, amely az emberek égető problémáira is választ adhat a világ számos pontján.

A világtalálkozón 117 ország 2200 küldöttje, állam- és kormányfők, miniszterek, valamint a tudományos, az üzleti és a pénzügyi világ meghatározó szereplői vettek részt.