A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet jogásza kiemelte, a gyermekvédelmi törvénnyel alapvetően nincs gond, annak gyakorlati működésével, a végrehajtásával azonban igen.

„Az elmúlt években napvilágot látott szomorú esetek abból következtek, hogy a jelzőrendszeri tagok – gyermekjóléti szolgálatok, bölcsődék, óvodák - együttműködésével volt gond. Ha most egy módosító javaslat miatt bekerülne a gyermekvédelmi törvénybe egy olyan új paragrafusrész, ami szerint ha valaki egy jelzőrendszeri taggal nem működik együtt vagy valamilyen formában megtagadja azt, az rögtön, definíciószerűen súlyos veszélyeztetésnek minősíthető, az nagyon veszélyes irányba tereli a gyermekvédelmet” - hangsúlyozta Boros Ilona.

A TASZ jogásza kiemelte, nincs definiálva, mit jelent az együttműködés és mi várható el a szülő részéről együttműködés terén, és mi nem.

„Ha a szülő lemarad egy szülői értekezletről, vagy nem jut el terhesgondozásra, vagy egy vizsgálatra, akár csak azért, mert nincs elég pénze, tekinthető esetleg együttműködés megtagadásnak. Ez veszélyes, mert ha a jelzést megteszi a gyermekjóléti szolgálat és a gyámügy felé, a gyermeket akár ki is lehet emelni a családból” - fogalmazott Boros Ilona.

A TASZ jogásza elmondta, a szervezetük egy állásfoglalásban foglalta össze a törvényjavaslattal kapcsolatos legfontosabb problémákat és elküldte a parlamenti képviselőknek, arra kérte őket, hogy annak megfelelően az általános vitáig nyújtsanak be módosító javaslatot, ha erre nincs mód, szavazzanak nemmel.

„Velünk előzetes egyeztetés nem volt, abból, hogy a legtöbb és legnagyobb gyermekvédelmi civil szervezet és szakember támogatta az állásfoglalásunkat, arra következtetek, hogy velük sem történt ilyen” - hangsúlyozta Boros Ilona.