Infostart.hu
eur:
369.05
usd:
335.72
bux:
143236.47
2026. november 19. csütörtök Erzsébet

Az összefogást és a kormány leváltását sürgették baloldali ellenzéki pártok

Az Orbán-kormány leváltását, új rendszerváltást és ennek érdekében az összefogást sürgették baloldali ellenzéki pártok elnökei vasárnap Budapesten, a Blaha Lujza téren a civilek által szervezett "Mossuk le a gyalázatot" nevű 1956-os megemlékezésen és kormányellenes tüntetésen.

Molnár Gyula, az MSZP elnöke azt mondta, azok gyalázzák meg az 1956-os forradalom eszméit, akik '56 örököseinek vallják magukat. Ők nem Nagy Imre, hanem sokkal inkább Rákosi Mátyás örökösei, és ha így folytatják ők is orosz emigrációban fejezik be a pályafutásukat - tette hozzá. Szerinte a mártír miniszterelnök vezérgondolata ma is aktuális: a diktatúrát nem megreformálni, hanem megszüntetni kell.

Az ellenzéki politikus közölte, nem hitték volna, hogy lehet egy olyan kor, amikor 1956 követelései újra ugyanúgy hangzanak, mint hatvan évvel ezelőtt: szűnjön meg az elnyomás, legyen sajtó- és szólásszabadság és ne szóljanak bele az oroszok a magyar politikába.

Hangsúlyozta, független, demokratikus és szabad országban akarnak élni, ezért fognak 2018-ban egy új együttműködést "összekalapálni" - fogalmazott.

Molnár Gyula szerint ez a hatalom leváltható, nem kell hozzá más, mint a 106 egyéni körzetben és a listán többséget szerezni. Állítsatok át egy aktívat és győzzetek meg egy passzívat és akkor meg lesz a változáshoz szükséges többség - hangoztatta.

Kijelentette: mindent megtesznek azért, hogy ne ismétlődjenek meg se a hatvan, se a tíz évvel ezelőtti események.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke is azt mondta, hogy a változáshoz együttműködés kell. A 2014-es választás előtti baloldali összefogásra utalva hozzátette: sok kritika érheti az összefogást, de anélkül most még rosszabb lenne a helyzet. Kijelentette, nekik most az a dolguk, hogy megtanulják az akkori leckét, és az "asztalhoz kell hívni mindazokat", akik lehet, hogy ma kevesebb támogatással rendelkeznek, de tisztességesek és ugyanazt akarják mint ők.

Nincs középút, "nincs egyet a kurucnak, egyet a labancnak, aki nincs Orbán ellen, az Orbánnal van" - mondta. Aki megosztja az ellenzéket, sápítozik, aki csak önmagát és pártját látja, aki nem érzi a történelmi felelősségből fakadó kötelezettséget, az Orbánnal van - jelentette ki. Aki szemet huny a rablás felett, aki kifogást keres, "elmúlt nyolcévezik", gyurcsányozik, az Orbánnal van - fogalmazott.

"Én Orbán ellen vagyok és mi le fogjuk győzni Orbánt és mi új Magyarországot teremtünk. Ti meg mi" - zárta beszédét.

Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke azt mondta: új rendszerváltásra van szükség, új köztársaságot kell alakítani. Ehhez az ellenzéki pártoknak meg kell állapodniuk az együttműködésről - tette hozzá, megjegyezve: a jövő héten elkezdik az egyeztetéseket, amelyek kivezethetik Magyarországot "ebből a rémálomból".

Az ellenzéki politikus szerint most az 1956-os forradalom hőseit kellene ünnepelni, ennek ellenére ők tiltakozni jöttek, mert újra fogyatkozik a szabadság, amelyért hatvan éve magyar hősök százai adták életüket.

Karácsony Gergely úgy fogalmazott, hogy a köztársaság halott. Az ország vezetőit csak az érdekli, hogy a hatalommal pénzt szerezzenek, a pénzzel pedig még több hatalmat - vélekedett. Szerinte Orbán Viktor miniszterelnök "az első olyan zsarnok" a modern magyar történelemben, akit nem idegen katonák tartanak hatalmon, hanem saját népének beletörődése.

A politikus azt mondta, a baloldal is hibázott, mert hagyta "eltékozolni" a harmadik magyar köztársaságot. A 2006. október 23-i eseményekre utalva hangsúlyozta: az új köztársaságban nem fordulhat majd elő, hogy az ország egyik fele úgy érzi, a rendőrség nem tudja megkülönböztetni az utcai "csőcseléket" és a gyülekezési jogukkal élő polgárokat. Úgy fogalmazott: "végtelenül sajnálja" a tíz éve történteket.

Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom elnöke ötszáz napos programot hirdetet. A választás után a demokratikus erők ötszáz napra kérjenek felhatalmazást, hogy helyreállítsák az alkotmányos jogállamot, a demokráciát.

A rendezvény ötletgazdájaként felkonferált Székely Sándor, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke szerint a népszavazás eredménytelensége megmutatta, hogy Magyarország nem kér a diktatúrából, a hülyítésből, a korrupcióból, nem akar orosz gyarmat lenni, hanem az EU teljes jogú, büszke tagja, nyitott, gazdag, szolidáris ország akar lenni.

A rendezvény kezdetén az egybegyűltek egy perces néma főhajtással emlékeztek meg az 1956-os forradalmárokról. Az esemény végén, miközben az egybegyűltek azt skandálták, hogy "összefogást", a szónokok és a pártok vezető politikusai a színpadon énekelték el a Himnuszt.

Címlapról ajánljuk
Vitézy Dávid: vége a Mészáros-Szíjj-féle koncessziónak, áprilistól az állam visszakapja a sztrádákat – videó

Vitézy Dávid: vége a Mészáros-Szíjj-féle koncessziónak, áprilistól az állam visszakapja a sztrádákat – videó

„Pár perce megjelent a Magyar Közlönyben a kormány döntése: vége a Mészáros–Szíjj-féle autópálya-koncessziónak!” – írta Facebook-oldalán Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, aki elmondta egy videóban: a szerződés közös megegyezéssel szűnik meg. 2027. március 31-ével a koncesszor visszaad minden kollégát, gépet, akiket annak idején megkapott az államtól.

Vlagyimir Putyin: nem hiszem, hogy bárki is számított volna arra, hogy minden ilyen jól alakul

Közös nyilatkozatban rögzítette a nemzetközi biztonság és a stratégiai stabilitás megőrzése iránti elkötelezettségét Kína, Oroszország és az Egyesült Államok a három ország vezetőinek csütörtöki sencseni találkozóján. Trump és Putyin már elhagyta a találkozó helyszínét.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
A gyárkaputól a nyugdíjig: így vett drámai fordulatokat a hazai dolgozók élete az elmúlt 40 évben

A gyárkaputól a nyugdíjig: így vett drámai fordulatokat a hazai dolgozók élete az elmúlt 40 évben

A szocialista nehézipartól az uniós K+F-projektig: egyetlen szakmunkás életútján keresztül is jól bejárható a magyar munkaerőpiac elmúlt négy évtizede. A késő szocialista nagyüzem biztonsága, a rendszerváltás utáni tömeges állásvesztés, a kilencvenes évek vállalkozói újrakezdése, a multik megjelenése, a 2008-as válság, majd a 2010-es években jelentkező munkaerőhiány. A Portfolio és a Központi Statisztikai Hivatal közös cikksorozatának második részében Kovács László fiktív történetén és a KSH hosszú idősoros adatain keresztül mutatjuk be, hogyan változott meg Magyarországon a munka értéke, a munkahely biztonsága és a szakértelem alkupozíciója a gyárkaputól a nyugdíjig.Támogatott tartalom

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×