Hang András kiemelte: „normál esetben átlagos emberekről beszélünk, akik elég érettek.”

A klinikai szakpszichológus hangsúlyozta, gólyatáborok mindig is voltak, és nem is azokkal van baj, hanem az a probléma, hogy egyre szélsőségesebbek a játékok, a beavatási rituálék és túlságosan szexközpontúak. Hang András hozzátette, az is igaz, hogy máshol van az ingerküszöb, mint régen.

A klinikai szakpszichológus arról is beszélt, hogy a fiatalok nem biztos, hogy az adott helyzetben át tudják gondolni, jó döntés-e bevállalni bizonyos dolgokat, amiknek akár hosszabb távú következményei is lehetnek.

Hang András hozzátette, egy hatalmas buliban óriási a csoportnyomás: követni kell a többieket.

„Biztos mindenhol vannak szélsőségesebb, izgalomkereső típusú fiatalok, akiket sokan utánoznak, különösen akkor, ha sok alkoholt fogyasztanak, ami felszabadítja a gátlásokat. Ilyenkor az egyéni döntésképesség korlátozódik, a legtöbben sodródnak az eseményekkel” - hangsúlyozta Hang András.

A klinikai szakpszichológus kiemelte, a sorkatonaság idején is előfordultak szexuális abúzusok, de egyáltalán nem megszokottak az ilyen esetek.

„A katonaságnál kicsit más volt a helyzet, előfordult, hogy bűnbakképzési mechanizmusokkal a leggyengébb láncszemen vezették le a feszültséget az erősebbek. Mindig ugyanazokat érték a támadások” - fűzte hozzá Hang András.

A klinikai szakpszichológus elmondta, általában minél magasabb a végzettsége valakinek, annál fejlettebb a pszichés ellenállóképessége.

„A játékokra nemet mondásból hátránya származhat az áldozatnak: kiközösítettség, kívülállóság érzése következhet. Benne lenni a dolgokban, a folyamatokban, a fősodorban az egy erős nyomás” - fogalmazott Hang András.

Nemet mondani nehéz. A kevesebb alkoholos befolyásoltság segít, de ha valaki sodródik, inkább iszik még egyet és utánozza a többieket, ahelyett, hogy nemet mondana – emelte ki a klinikai szakpszichológus.