Trócsányi László kifejtette: a bolsevizmus embert emberrel, közösséget közösséggel állított szembe, és dicsőítette az erőszakot. A betegség elmúlt, de ezek a kórokozók továbbra is jelen vannak; önmagában semmilyen intézkedéssel, még a legjobb alkotmánnyal és törvényekkel sem lehet teljesen kiirtani őket. "Az emlékezet segít a szív tisztulásában és a közösség immunrendszerének erősítésében a gonosz ellen" - tette hozzá.

A bolsevizmus olyan ideológia volt, amely úgy ígért földi mennyországot, hogy megtagadta Istent - ám ezzel az embert is megtagadta. Legalábbis megtagadta az ember egyetemességét: a kommunizmus szerint nincsenek univerzális emberi értékek, csak osztálytudat, osztályérdek, sajátos osztályerkölcs - mondta.

Trócsányi László arról beszélt: a sztálini rendszer nem egyszerűen a jogállamisággal szakított, hanem az egyéni felelősség elvével, az európai és egyetemes emberi civilizációnak egyik alapvető vívmányával. Emlékeztetett, hogy a szovjet büntetőtörvénykönyv 1934 után külön tényállásként rögzítette, ha valaki "a nép ellenségének családtagja" volt.

Ez a megfélemlítés új fokozatát jelentette. Az embert már a saját családja sem védhette meg - mondta, utalva arra, hogy a szovjet úttörők elé olyan gyereket állították példaként, aki saját édesapját tagadta meg és jelentette fel, mert kulák volt. Emlékeztetve arra, hogy az alaptörvény nemzeti hitvallása kimondja: "tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését".

Megemlítette: embermilliók érezhették úgy, hogy a 20. század soha véget nem érő sötétséget és szenvedést hozott számukra, miközben ugyanez a század soha nem látott technikai fejlődést, jólétet hozott más embermilliók életében.

Azt mondta, a történelem misztérium; kötelességünk szemlélni a titkot, és még inkább kötelességünk emlékezni az áldozatokra, együtt érezni a "megalázottakkal és megszomorítottakkal".

Bárki a gulágra kerülhetett: elég volt egy rágalom, egy gyanú, vagy valamilyen társadalmi csoport elleni kollektív megtorlás, amikor már egyéni gyanúra, rágalomra sem volt szükség. Sokféleképpen lehetett a gulágra kerülni, bírói ítélettel vagy - jellemzőbb módon - anélkül is.

Európában 2009 óta augusztus 23-án, az 1939-es Molotov-Ribbentrop paktum aláírásának évfordulóján tartják a totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapját.