A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2017 szeptemberében hozza meg a végleges döntést a rendezés jogáról, a háromfázisú kandidálási folyamat két lépcsője októberben lesz – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a turizmusért felelős kormánybiztos, az Budapesti Olimpiai Pályázat alelnöke. Bienerth Gusztáv hozzátette: Budapest pozitív visszajelzésekkel várja az októberi fordulót.

„Most az jön soron, hogy a jogi, pénzügyi, garanciális és ehhez kapcsolódó feltételeknek hogyan felel meg a pályázat, mik a konkrét elképzelések.”

A kormánybiztos emlékezett arra, hogy az első fordulóban az elhelyezési koncepciót, köztük a versenyhelyszíneket kellett bemutatni, amiből világosság vált, hogy Budapest nem csak a fővárosra és a Balatonra koncentrál.

„Nemcsak a szavak szintjén, hanem a pályázati anyag, az elképzelések és a tervek szintjén is ez egy nemzeti olimpia.”

Bienerth Gusztáv azt mondta, hogy az éles versenyben Budapest nincs alárendelt szerepbe, pályázata pedig maradéktalanul megfelel a NOB által az Agenda 2020-ban előírt gazdaságos olimpia elvének.

„Ma már vannak olyan korszerű építészeti megoldások, hogy ideiglenes kapacitás a FINA vb-re, majd utána ez csökken párezer főre, ami fenntartható. Másik eklatáns példa az olimpiai főstadion, ami a Csepel-sziget északi részére van tervezve. Ez egy 65 ezres olimpiai stadion, amit utána egy nyolcezer fős atlétikai stadionná bontunk vissza.”

A Budapesti Olimpiai Pályázat emellett még számos olyan építészeti tervet és megoldást tartalmaz, amely támogatja a létesítmények utolagos gazdasági hasznosítását – összegezte a turizmusért felelős kormánybiztos, az Budapesti Olimpia Pályázat alelnöke.

Az év végére elkészülő országos turizmus stratégia egyik részelemeként megjelenik egy önálló Budapest brand. Az ágazatért felelős kormánybiztos azt mondta: a világ más pontjain élőket eltérő üzenetekkel kell megszólítani.

Minőségi váltást szeretnének a turizmusban és nem az árversenyben részt venni – fogalmazott a turizmusért felelős kormánybiztos.

„A természeti, építészeti, kulturális értékeinkért jöjjenek ide, nem pedig azért, mert olcsón lehet berúgni, már elnézést a kifejezésért.”

Bienerth Gusztáv szerint a világ más pontjain élőket eltérő üzenetekkel kell megszólítani.

„Az egyik feladat a stratégia készítésekor, hogy legyen egy Budapest brand. Jelen pillanatban nagyon sok mindent mond magáról Budapest, a turizmust irányítók munkája révén, de még ki kell dolgozni egy markáns, meghatározható gerincbrandet, amire nagyon sok mindent föl lehet építeni.”

Az országos stratégia és annak részelemei ezév végére készülhet el – tette hozzá a kormánybiztos, aki elmondta, technológiai lemaradásban vagyunk. Példaként említette, hogy Barcelonába érkezve a turista azonnal értesül a város következő heti programjairól, a magyar fővárosban ez nem megoldott.

Az ágazat jövő évi támogatásáról szólva Bienerth Gusztáv kifejtette: a turisztikai célelőirányzat 10 milliárd forintra növekszik, továbbá megjelenik egy 11 milliárdos fejlesztési keretösszeg is.