"A rendszerváltozás óta eltelt két és fél évtized műemléki felújításait ismerve, az előttünk álló tervekkel és feladatokkal tisztában és nemzeti erőforrásink tudatában fél évszázad legnagyobb műemléki felújítása kezdőik meg itt ma Budapesten" - hangsúlyozta a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára a helyszínen.

Kiemelte: az alapkő letétele a várhatóan egy-másfél évtizedig tartó, a budavári palota több helyszínét érintő nagy felújítási munka kezdetét is jelenti.

"Ha valaki megnézi a palota belső állapotát, tudja, hogy elodázhatatlan feladat annak felújítása és ha hozzá kell nyúlnunk nemzetünk szimbolikus épületegyütteséhez, akkor tegyük azt úgy, hogy abban az állapotban újítjuk fel, amely állapotban a megépítését követően, Hauszmann terveinek megfelelően fogadta sok évtizeden keresztül az ide látogatókat" - emelte ki L. Simon László.

Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár elmondta: a Lovarda építése mellett most megindul a Stöckl-lépcső és a Főőrségi épület visszaállítása is.

Az államtitkár kiemelte: a budai Vár jelképe a nemzetnek, az ország múltjának, jelenének és jövőjének egyaránt, amiért felelősséggel tartozunk.

Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere úgy fogalmazott: a Sándor-palota és a Várkert Bazár megújulása, a Honvéd Főparancsnokság rendbetétele után a Várnegyed egy újabb építménnyel gazdagodhat.

"Mindez azt a hitet erősíti bennünk, hogy belátható időn belül megújul az egész történelmi épületegyüttes" - fűzte hozzá.

Az alapkő alá elhelyezett "időkapszulába" tett okmány felidézi, hogy a budai királyi palota a második világháború idején, különösen Budapest ostromakor súlyos károkat szenvedett, de egyes részei csaknem teljes épségben fennmaradtak.

Későbbi az épületegyüttest jelentősen átépítették, számos épületet pedig évtizedekkel a világháború után végleg lebontottak. Ezek sorába tartozott a lovarda épülete, amely a kormány döntése szerint a Hauszmann Alajos által készített és jó állapotban fennmaradt, eredeti tervrajzai alapján épül újra. A tervezésre Potzner Ferenc Ybl-díjas építész, vezető tervező és munkatársai kaptak megbízást. Az építési munkák 2016 júniusában kezdődnek.

Az alapkőletétel után a Budapesti Történeti Múzeum épületében tartott fogadáson Farbaky Péter, a múzeum főigazgatója kiemelte: a Hauszmann Terv lehetőséget ad arra, hogy a kiállítótér részét képező Szent István-terem is megújulhasson. Hozzátette: ez a munka a felújítási ciklus egyik legfontosabb részét képezi.

Korábban már elhangzott, hogy 1,5 milliárd forintot szánnak a projekt előkészítésére, tervezési, tudományos és régészeti munkákra; 2 milliárdból építik vissza a lovardát, 3,6 milliárdból a Főőrségi épületet és a Stöckl-lépcsőt.