Infostart.hu
eur:
366.97
usd:
334.14
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő

Az MSZP nem vesz részt az alkotmánybíró-jelölésben

Az MSZP nem jelöl alkotmánybírót, nem vesz részt a folyamatban és nem is támogatja azt - jelentette be pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján a szocialisták elnök-frakcióvezetője. Tóbiás József közölte, ehelyett olyan javaslatot nyújtanak be, amellyel garantálni szeretnék a testület függetlenségét és szakmaiságát.

Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: az elmúlt években az Alkotmánybíróság (Ab) szakmai tekintélye jelentősen csökkent, a tagokat nagy mértékben pártpolitikai alapon választották ki.

Az MSZP törvényjavaslata helyre akarja állítani a testület szakmai és "politikától mentes" függetlenségét - mondta Tóbiás József. A szocialisták azt indítványozzák, hogy ezentúl az alkotmánybírák maguk választhassák meg az Ab elnökét; a testület létszámát 11 főben, az alkotmánybírói életkort pedig 70 évben maximalizálnák - ismertette.

Összeférhetetlenségi szabályokat is bevezetnének, amelyek alapján a pártpolitikai tevékenység a jövőben kizáró oknak számítana.

Az MSZP sem a kormány, sem az ellenzéki pártok részéről nem fogad el ultimátumot vagy diktátumot - felelte arra a kérdésre, hogy korábban Gyurcsány Ferenc, a DK, illetve Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke is azt kérte, hogy ne vegyenek részt a jelölésben. "Kevés az, hogy valaki a médiában mond egy nagyot", mert alternatívára van szükség - reagált a felvetésre. Hozzátette, a mostani folyamatban nincs értelme részt venni, egy új folyamat nyitányát lehet megteremteni. A Fidesz elveszítette a kétharmadát, ezért most "eljátsszák a nyilvánosság előtt, hogy ők nagyon szeretnének egyeztetni arról a rossz rendszerről, amit fenn akarnak tartani" - mondta.

Más témára áttérve Tóbiás József bírálta, hogy miközben az egészségügy a "tönk szélén van" és tömegesek a felmondások, a kormány kancellárokat akar kinevezni a kórházakba, vagyis több millió forintot szánnak egy-egy "pártkatona" fizetésére.

Nem újabb politikai kinevezettekre, hanem fizetésemelésre van szükség - szögezte le pártja álláspontját. Emlékeztetett, hogy az MSZP azt javasolta, 310 milliárd forintból hajtsanak végre egy átlagosan ötven százalékos fizetésemelést az ágazatban, 150 milliárdot pedig fordítsanak dologi kiadásokra.

A szocialista párt vezetője arról is beszélt, hogy szerinte "fideszes belháború" zajlik Budapesten, ami veszélyezteti a főváros és az agglomeráció közösségi közlekedését. Az MSZP szerint a főváros és az agglomeráció közösségi közlekedése nem szétválasztható, a kormánynak pedig kötelessége támogatni azt - nyomatékosította véleményüket.

Budai Bernadett pártszóvivő jelezte, hogy terveik szerint a jövőben minden pénteken sajtótájékoztatót tartanak majd az adott hét aktuális témáiról. Tapasztalataink szerint ugyanis a Fidesz egy "hazug Magyarországot ír le", ők viszont a "valódi Magyarországot" érintő problémákról akarnak beszélni - indokolt.

Címlapról ajánljuk
Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.

Parlamenti szerda – Itt a büdzsévita vége

Lezárul a jövő évi költségvetési törvényjavaslat hétfőn kezdődött, összesen harmincórás általános vitája szerdán az Országgyűlésben, amely ezt követően megvitatja a 2027-es büdzsét megalapozó előterjesztés tárgyalását.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×