Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

Quaestor-ügy - Az Ab jövő héten kezdi tárgyalni az indítványokat

Az Alkotmánybíróság (Ab) jövő kedden kezdi tárgyalni a Quaestor-üggyel kapcsolatos indítványokat - mondta Bitskey Botond, a testület főtitkára szerdán az MTI érdeklődésére.

Az Ab magánszemélyek és pénzintézetek olyan beadványait vizsgálja, amelyek a Quaestor-ügy károsultjainak kártalanításáról rendelkező áprilisban elfogadott törvényt támadják - mondta a főtitkár.

Hozzátette: az Ab az ügy nagy társadalmi jelentőségének megfelelően igyekszik minél előbb döntést hozni.

Az Ab honlapján anonimizált formában megismerhető indítványok egy része magánszemélyektől érkezett, és a diszkrimináció tilalmára hivatkozva azt kifogásolja, hogy miért vannak jelentős eltérések a kártalanításban. A pénzintézetek beadványai viszont a jogállamiság, a tulajdon védelmére hivatkozva kifogásolják, hogy befizetéseikkel hozzá kell járulniuk a kárrendezési alaphoz.

A Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvény egyes részeinek megsemmisítését indítványozó magánszemélyek alkotmányjogi panaszaikban a többi között azzal érvelnek: hátrányos megkülönböztetést valósít meg az a rendelkezés, hogy a törvény csupán azokra az ügyletekre vonatkozik, amelyeknél az ügyfél jognyilatkozata a Quaestor Financial Hrurira Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság által kibocsátott, vagy ilyenként megjelölt, a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság vagy annak a számviteli jogszabályok szerinti kapcsolt vállalkozása által értékesített kötvények vásárlására irányult, és az ügyfél az ellenértékfizetési kötelezettségének eleget tett.

Az indítványok arra is felhívják a figyelmet, hogy míg a Quaestor ügyfeleit soron kívül kárpótolják veszteségeikért 30 millió forintig, addig a más pénzügyi szolgáltatónál hasonló helyzetbe került fogyasztóknak nem jár soronkívüliség, csupán különféle procedúrák után legfeljebb 6 millió forintos kártalanítás.

Az indítványozók másik csoportja, a kártalanítási alapba befizetésre kötelezett pénzügyi szolgáltatók a diszkrimináció tilalma mellett azzal is érvelnek, hogy a jogállamiság, illetve a tulajdonhoz és a vállalkozáshoz való jog sérelme is megállapítható. Ezen indítványozók szerint a törvény rájuk vonatkozó rendelkezései aránytalanul súlyosak és nem volt idő a felkészülésre.

Az indítvány szerint általában a befektetésekkel összefüggő piacgazdasági kockázatokhoz szorosan hozzátartozik, hogy a befektetők számításai adott esetben nem válnak be: bűncselekmény vagy más gazdasági-pénzügyi körülmény miatt veszteséget szenvednek el. A törvény pedig kellő indokok nélkül tesz különbséget a Quaestornál, illetve más szolgáltatóknál - például Hungária Értékpapír Zrt., Széchenyi Bank Zrt., Kun-Mediátor, DRB Dél-dunántúli Regionális Bank Zrt. - előfordult befektetői veszteségek között.

Az indítvány felveti azt is, hogy a Befektető-védelmi Alap (Beva) tagjai számára előírt kényszerkölcsönnyújtás, "előleg" valójában, a visszafizetésre vonatkozó szabályok hiányában garancia nélküli polgári jogi tulajdonjog-elvonás. Továbbá sérti a jogbiztonság, a normavilágosság követelményét, hogy a törvény Beva-tagnak minősít nem Beva-tagokat is.

Az indítvány szerint a törvény a "konkrét politikai döntést fejezi ki törvényalkotásba burkolva, hogy egy bizonyos károsulti kört kiemelve-kedvezményezve a Quaestor-vállalkozások üzleti tevékenységének negatív következményeit a pénzügyi-tőkepiaci vállalkozások között elossza". A jogállamiság elvével összeegyeztethetetlen, ha a kormányzat az Alkotmány garanciális rendelkezéseinek kiüresítésével, azok tudatos félretételével valósítja meg törekvéseit. Ebben az esetben "megvalósult a jogalkotói joggal való visszaélés" - olvasható.

Az indítvány kitér arra, hogy a pénzügyi szolgáltatók befizetési kötelezettségével megvalósult a vállalkozás jogának korlátozása is, azt pedig a jogalkotónak - az Országgyűlésnek, illetve a kormánynak - kell igazolnia, hogy mely másik alapjogot volt szükséges a korlátozással érvényre juttatni, illetve, hogy a korlátozás nemcsak szükséges, de arányos, azaz a lehető legkisebb volt.

A március elején kipattant ügynek több tízezer károsultja van. A jegybank március 10-én részlegesen felfüggesztette Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét és felügyeleti biztost rendelt ki az észlelt szabálytalanságok miatt. Előző este a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárdos vállalati kötvénykibocsátásából 150 milliárd fiktív volt. Az ügyben nyomozás indult, amelyben március végén három gyanúsítottat, köztük Tarsoly Csabát, a cégcsoport vezetőjét letartóztatták.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője júliusban azt közölte, hogy a Quaestor-károsultak kártalanításának megakadását a bankok alkotmánybírósági beadványa okozta. A 6 millió forint feletti megtakarítással, befektetéssel rendelkezők esetében meg kell várni az Ab döntését.

A Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja és a Beva korábban azt közölte: augusztus 10-ig 29 ezer Quaestor-károsult ügyfél részére több mint 79 milliárd forint kártalanítási összeget adott át a Beva a kifizetéseket intéző OTP Banknak. Ezzel a Quaestor-kötvényből eredő követeléssel rendelkező 32 ezer ügyfél 90 százaléka már felveheti a pénzét.

Címlapról ajánljuk

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Megjött a legfontosabb táblázat a 2027-es minimálbérről - Ennyi lesz a bruttó és nettó minimálbér

Megjött a legfontosabb táblázat a 2027-es minimálbérről - Ennyi lesz a bruttó és nettó minimálbér

Megszületett a megállapodás a 2027-es minimálbérről és garantált bérminimumról: a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) háromoldalú egyeztetésén a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői megállapodtak a jövő évi béremelésről. A minimálbér bruttó összege 7,5 százalékkal, 347 ezer forintra emelkedik, míg a garantált bérminimum 6,1 százalékos növekedéssel 396 ezer forintra nő. A nettó bérek az szja-csökkentés miatt ennél nagyobb mértékben emelkedhetnek: a minimálbéresek kézhez kapott fizetése 17,2 százalékkal, a garantált bérminimumot keresőké 13,3 százalékkal lehet magasabb.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×