Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
330.94
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Strasbourgig megy a menekülteket védő ügyvéd

Akár a strasbourgi bíróságig is képes elvinni egy szegedi ügyvéd annak az afgán menekült fiatalembernek az ügyét, akit a bíróság első fokon határzár tiltott átlépése miatt két évre kiutasított az országból. A bíróság arra hivatkozott, hogy Szerbia biztonságos ország, Kovács Tamás ezt azonban vitatja.

"Szeptember 15-től már bűncselekménynek minősítik a határzár tiltott átlépését, és a fiatalember, akinek a védelmét ellátom, szeptember 17-én Mórahalomnál lépte át a határt, átvágott kerítésen keresztül jött Magyarországra - mondta Kovács Tamás ügyvéd az InfoRádiónak.

Két év kiutasítás mellett döntött a Szegedi Járásbíróság, de ez jelenleg még nem jogerős, mert fellebbeztek az ítélet ellen. Most idegenrendészeti őrizet alá vonták, ami szintén 72 órás időtartamot jelent, ez idő alatt várhatóan a Szegedi Törvényszék fog dönteni és tárgyaláson kívül határozatot hozni.

Ha kiutasítják, akkor a rendelkezésre álló okiratokkal együtt terjesztik fel az ügyet Strasbourgnak. Bár a kapcsolattartás meg fog szűnni az ügyféllel, minden adat rendelkezésre áll a kérelem benyújtásához.

A benyújtás oka, hogy a kormányrendelet megteremtett egy kiskaput a menedékkérők büntethetőségére. Lehetővé vált, hogy a menedékkérelmüket érdemi vizsgálat nélkül elutasíthassák, hivatkozva arra, hogy Szerbia biztonságos országnak minősül, pedig a strasbourgi bíróság többször is értelmezte a genfi egyezmény szempontjából Szerbiát, és nem minősítette menekültügyi szempontból biztonságos országnak.

Várható, hogy a kormányrendelet nem fog megállni, hiszen Szerbia maga ismerte el, hogy a menekültügyi eljárás nem felel meg az egyezményben foglaltaknak. Mivel a szerb és macedón hatóságok szervezetten utaztatták vonatról vonatra a menekülteket, nem is volt lehetőségük arra, hogy Szerbiában menekültügyi kérelmet terjesszenek elő.

Lényeges különbség van a menekültek között abban, hogy mikor érkeznek a határra, milyen módon lépik át a határt és melyik országból érkeznek, de Kovács Tamás precedenst kíván létrehozni, és szeretné elérni, hogy a strasbourgi bíróság ne minősítse Szerbiát biztonságos országnak, ami majd a későbbi eljárásokra lesz lényeges kihatással.

Hanganyag: Kálló Izabella

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×