Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
330.94
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Rendőrségi jogosítványokat kaptak a válsághelyzetben dolgozó katonák

Az Országgyűlés hétfőn a rendőrségnek és a honvédségnek is új jogosítványokat, valamint feladatokat adott a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idejére.

A képviselők 151 igen szavazattal, 12 nem ellenében és 27 tartózkodás mellett fogadták el a Fidesz-KDNP tömeges bevándorlás kezelését célzó előterjesztésének sarkalatos, kétharmados többséget igénylő rendelkezéseit. Igennel a kormánypártok és a Jobbik képviselői szavaztak, az LMP-sek és a függetlenek közül 7-en nem támogatták a javaslatot, a szocialista frakció és egy független képviselő pedig tartózkodott.

A törvénymódosítások eredményeként a migrációs válsághelyzetben feladatot kapó katonák sok tekintetben a rendőrökre vonatkozó szabályok alapján intézkedhetnek. Így például igazoltathatnak, elfoghatnak és előállíthatnak, átvizsgálhatják a ruházatot, csomagokat és járműveket, továbbá idegenrendészeti intézkedésben és határforgalom-ellenőrzésben is részt vehetnek, ezek során pedig kényszerítő eszközöket alkalmazhatnak.

A rendőrségnek emellett lehetősége nyílt, hogy a - a nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttműködve - külföldi felderítő tevékenységet végezzen az államhatár rendjét veszélyeztető, valamint a terrorizmussal összefüggő cselekmények felderítésére, beleértve az embercsempészek felkutatását és leleplezését.

A honvédség szintén rendőrségi jogosítványt átvéve a válsághelyzetben lezárhat egy területet, majd megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzon, illetve az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti. A katonák a rendőrségre vonatkozó szabályoknak megfelelően készíthetnek kép- és hangfelvételeket.

A határra vezényelt katonák bárkivel szemben testi sérülés okozására alkalmas kényszerítő eszközt is használhatnak, azonban azok nem irányulhatnak az emberi élet kioltására, a másképpen el nem hárítható támadások kivételével. A rendőrséghez hasonlóan a honvédek esetében sem jelent majd lőfegyverhasználatot a gumilövedék, a pirotechnikai eszköz, a könnygázgránát, valamint az elfogó háló alkalmazása.

A fentieken túl a honvédség a közúti forgalmat is irányíthatja, korlátozhatja vagy szüneteltetheti.

Az előterjesztők a módosításokat azzal indokolták, hogy a migrációs krízis szükségessé teszi az államhatár védelmében érintett szervek szorosabb együttműködését, továbbá a honvédség bevonását is egyes védelmi feladatokba a válsághelyzet idején. Kiemelték, a honvédség új, ideiglenes feladatai összefüggnek az alaptörvényben meghatározott határvédelmi feladataival.

A Fidesz-KDNP emellett azt is hangsúlyozta, hogy a honvédség új feladatai ugyan szorosan kapcsolódnak a rendőrség alkotmányos pozíciójához, azok mégsem eredményezhetik a rendőrség feladat- és hatáskörének átvételét. A törvény ezzel összefüggésben kimondja, hogy a válsághelyzettel kapcsolatos fő feladatellátás a rendőrség hatáskörébe tartozik, amit a honvédség csak segíthet.

A honvédség a határon saját katonai függelmi rendszerében, katonai parancsnokai vezetésével lesz jelen, és a katasztrófahelyzetekhez hasonlóan pontosan meg kell határozni a válsághelyzetben feladatot vállaló honvédségi erők feladatait, létszámát, eszközeit, fegyverzetét és a feladatellátás helyét.

A parlament döntésével felhatalmazta a kormányt, hogy rendeletben határozza meg, a honvédség mely létesítmények őrzésében, milyen módon vegyen részt.

A kormánypárti képviselők eredetileg benyújtott javaslata lehetővé tette volna, hogy a rendőrök a válsághelyzetben a magánlakásokba is behatolhassanak a Magyarországon jogellenesen tartózkodók felkutatására, azonban ez a rendelkezés egy módosító indítvány miatt nem került bele a végleges normaszövegbe.

A törvénymódosítás a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×