Infostart.hu
eur:
364.3
usd:
331.2
bux:
146155.68
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Kántor: nem várható megoldás a magyar-román viszonyban

A romániai magyar kisebbség és a románok viszonyában nem képzelhető el hosszú távú megoldás, csupán kompromisszum - mondta Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. Kántor Zoltán szerint az, hogy Romániában nem támogatják a magyarok autonómia-törekvéseit, nem elsősorban a románok hibája.

A román-magyar viszony sohasem volt jó, mindig ellentét volt a két ország között, elsősorban a romániai magyar kisebbség miatt, de idén már legalább három-négy olyan alkalom volt, mikor napokig uralta a médiát egy-egy vita, mint a mostani, amely a nagykövetek kölcsönös bekéretéséig jutott - mondta Kántor Zoltán.

Ez általában - ahogy én észrevettem - egy-két hétig szokott tartani, utána lecsendesedik a feszültség - fogalmazott.

Kántor Zoltán aláhúzta, hogy a romániai magyarság a nagyobb önállóságban, akár területi autonómiában érdekelt, a román fél viszont a magyarság lassú asszimilációjában.

"Puha asszimilációról beszélünk, tehát nem mondanám azt, hogy kemény eszközökkel próbálja a román állam asszimilálni a magyarokat, de a törvények, a biztosított lehetőségek azt sugallják, hogy nem érdekelt a román állam a magyarság hosszú távú fennmaradásában."

Így tehát mindkét fél csak a másik rovására érhet el eredményeket - fogalmazott a a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója.

"Szerintem ezekben a kérdésekben nem képzelhető el egy megnyugtató hosszú távú megoldás. Kompromisszumok elképzelhetők. Itt mást-mást gondol a kisebbség és a többség is, hogy miből is kell ennek a kompromisszumnak állnia. A kisebbség részéről a reprodukció lehetőségének biztosítása - ami lényegében az autonómia biztosítása sok esetben, más esetekben a személyelvű autonómia. A többség részéről pedig, hogy a kisebbség nyelvhasználata szoruljon vissza a magánszférába."

Közép-Európában történelmi okai vannak, hogy nem szeretik a kisebbségeket, elsősorban a politikailag aktív kisebbségeket - közölte a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója.

Az európai kisebbségek, például a határon túli magyarok úgy gondolkodnak, hogy a sokszínűség előny minden ország számára - vélte.

"Ha a Magyarországon élő kisebbségeket nézzük, őszintén úgy gondolom, hogy az itteni kisebbségek gazdagítják a magyar kultúrát - és most nem csak a gasztronómiára és hasonlóakra gondolok, hanem tudásra, kapcsolatra. Természetesen halljuk bizonyos magyarországi kisebbségi szervezetektől, hogy részben elégedettek, részben elégedetlenek, és többet szeretnének. Ez teljesen rendben lévő folyamat" - fogalmazott.

Kántor Zoltán szerint az, hogy Romániában nem támogatják a magyarok autonómia-törekvéseit, nem elsősorban a románok hibája.

Úgy látja, hogy általában, legalábbis Kelet-Közép-Európában - ahol ezek a kérdések azért sokkal intenzívebben vannak jelen - nem szeretik a kisebbségeket, pontosabban nem szeretik a politikailag aktív kisebbségeket.

Kántor Zoltán szerint a Magyarországon élő kisebbségek között alig van, amely komoly követeléseket fogalmazna meg, nagy mértékben asszimilálódtak. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója szerint a romániai magyar pártok célja közös.

"A közös cél egyértelmű: az autonómia. Ha a különböző pártok nyilatkozatait néznénk, vagy egymás mellé ültetnénk, és a közös célokról kérdeznénk, akkor ezek a közös célok nagyjából ugyanazok lennének."

Kántor Zoltán hozzátette: különbség a romániai magyar pártok között leginkább a módszerekben van, abban, hogy a közös cél hogyan érhető el.

"Itt korábban egy 1,6 milliós, most egy 1,2 milliós közösségről van szó. Különféleképpen látják a megoldási kérdéseket. Miért gondolkodna minden külhoni magyar ugyanúgy?"

A Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója szerint a romániai választások visszaigazolták a több romániai magyar párt létjogosultságát.

Hanganyag: Exterde Tibor, Sigmond Árpád, Domanits András

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

A franciák mennyiség szempontjából ugyanannyit isznak, mint mi. Viszont ott az átlagéletkor magasabb, az alkohollal kapcsolatos megbetegedések száma jóval kisebb. Ennek hátteréről, a magyar férfi és női alkoholizmus milyenségéről, az absztinencia megtartásának nemek közti különbségeiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Zacher Gábor toxikológus, sürgősségi orvos.

Navracsics Tibor a Seszták-ügyről: az időnk fogy, de a Fideszben még megvan a megújulás képessége

Navracsics Tibor, az Orbán-kormány volt minisztere szerint a Fideszen belül sürgősen tisztázni kell a múltat, és, mint fogalmazott, „aki esetleg bűncselekményt követett el a kormányzati időszak alatt, vagy akár azon kívül is, attól mindenképpen meg kell szabadulnia a közösségnek”. Navracsics Tibor hangsúlyozta: a Fideszt nem tudja elképzelni Orbán Viktor nélkül.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Nagy ütést kaptak a tőzsdék, csúnya lett a zárás az USA-ban

Nagy ütést kaptak a tőzsdék, csúnya lett a zárás az USA-ban

Az Nvidia körüli botrány adott irányt múlt héten a tőzsdéken, és a rossz hangulat továbbra is kitart. Európában mérsékelt esést lehetett látni, az amerikai tőzsdéket pedig ismét az AI-részvények húzták lefelé a hétfői kereskedésben. A magyar tőzsde a napon belüli kilengések ellenére pluszban zárt, a blue chipek közül a Telekom és a Richter árfolyama is új történelmi csúcsra ment ma. Itthon az MNB holnapi kamatdöntése lesz a hét első felében a legizgalmasabb, külföldön pedig továbbra is az AI-részvényeken lesz a világ szeme, jön az Nvidia gyorsjelentése és az Anthropic IPO-ja is teszteli a piacokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×