Infostart.hu
eur:
373.08
usd:
339.97
bux:
137648.73
2026. november 23. hétfő Kelemen, Klementina

Nyíregyházi iskolaügy - Brüsszel is felfigyelt az ítéletre

Az Európai Bizottság felvette a kapcsolatot a magyar hatóságokkal a roma gyerekek iskolai diszkriminációját érintő kérdések ügyében, és ebben a Kúria áprilisi ítéletének is szerepe volt, amely azt mondta ki, hogy nincs szegregáció a nyíregyházi Huszár-telepen működő iskolában - derül ki Vera Jourová igazságügyi uniós biztos Niedermüller Péter DK-s képviselőnek adott válaszából.

A biztos tudatja: a brüsszeli testület ismeri a Kúria döntését.

"Az etnikai származáson alapuló megkülönböztetés az iskolákban komoly kérdés, és azt az uniós jog tiltja" - szögezi le általánosságban véve a biztos, tudatva egyúttal: a bizottság a hatáskörén belül kész minden rendelkezésre álló eszközt bevetni annak érdekében, hogy az ilyen jellegű diszkriminációval szemben fellépjen. A levélben ugyanakkor a biztos azt nem írja, hogy a konkrét ügyben egyértelműen diszkriminációról, szegregációról lenne szó.

A Kúria áprilisi jogerős ítéletében, az első és másodfokú ítéletet felülvizsgálva, teljes egészében elutasította azt a keresetet, amely annak kimondását kérte, hogy jogellenesen szegregálták a gyerekeket a nyíregyházi Huszár-telep általános iskolájában. A legfelső magyar igazságszolgáltatási fórum szerint az ügyben nem volt megállapítható az egyenlő elbánás sérelme, az eljárást kezdeményező civil szervezet pedig sem a görögkatolikus egyház által újranyitott egykori önkormányzati iskola oktatási színvonalát, sem a pedagógiai programját nem kifogásolta. Ugyanakkor a szülőknek módjuk nyílt arra, hogy más iskolába járassák gyereküket, mivel az önkormányzat bérlettámogatást adott a diákoknak, miután megszüntette az iskola buszjáratát. A Kúria álláspontja szerint így nem sérült a szabad iskolaválasztás elve. A szülők annak tudatában íratták gyerekeiket az intézménybe, hogy ott vallási nevelés folyik, az egyháznak pedig deklarált célja volt a roma pasztoráció, így logikus, hogy olyan térségben vette át az iskola működtetést, ahol jelentős arányban élnek romák.

Niedermüller az ítélethirdetést követően fordult a bizottsághoz, mert szerinte ellentétes Magyarország uniós csatlakozása óta követett bírósági gyakorlattal és az Emberi Jogok Európai Bírósága számos ítéletével, amelyek minden esetben jogsértőnek mondták ki a szegregált oktatást.

"Ez után az ítélet után erősen kétséges, hogy a hatályos magyar jogi környezet és bírósági gyakorlat megfelelő védelmet nyújt-e a roma gyerekek elkülönítése és hátrányos megkülönböztetése ellen" - foglalt állást a politikus, aki azt kérdezte a cseh biztostól, hogy vizsgálja-e a magyarországi jogi helyzetet, s ha nem találja megfelelőnek, indít-e kötelezettségszegési eljárást.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×