Infostart.hu
eur:
364.54
usd:
331.16
bux:
146155.68
2026. november 16. hétfő Ödön

A francia parlament elfogadta a titkosszolgálatok jogköreit megerősítő törvényt

Miközben a francia diplomácia tiltakozását fejezte ki a francia elnökök után hat éven át tartott amerikai kémkedés miatt, a francia parlament szerda este véglegesen elfogadta a titkosszolgálatok jogköreinek megerősítését előíró törvényt, amelyet a terrorveszély miatt terjesztett be a kormány.

Az előzetes engedély nélkül beható ellenőrzést lehetővé tévő intézkedések miatt jogvédő egyesületek, ügyvédek és az internetes világ szereplői is aggodalmukat fejezték ki.

A javaslatot kedd este már elfogadta a szenátus, a képviselők pedig szerdán kézfenntartással szavaztak róla. A kormánypárti oldalon és az ellenzékben is a többség igennel szavazott.

A kormány a 17 áldozatot követelő januári párizsi terrortámadásokat követően helyezte kilátásba a hat titkosszolgálati szerv megerősítését. Azok ezentúl előzetes bírói engedély nélkül beépülhetnek a feltételezett terroristák közé, megfigyelhetik és lehallgathatják őket, továbbá e-mailek és telefonbeszélgetések tartalmához is hozzáférhetnek.

A törvénytervezet lehetőséget biztosít az ügynököknek a legújabb technológiák (mikroportok, kémkamerák, gépkocsira szerelhető helyzetjelző berendezések) használatára is. Számítógépes kémprogramokat is igénybe vehetnek, amelyekkel a felhasználó tudta nélkül a billentyűzeten végrehajtott minden leütést rögzíteni lehet. Ezenkívül az úgynevezett IMSI-Catcher nevű berendezést is használhatják, amely egy mobiltelefon-bázist szimulál, és egy adott körzetben minden telefonhívást érzékel és eltérít.

Manuel Valls miniszterelnök szerint a biztonsági szervek mostantól a "lehető leghatékonyabban tudják felvenni a harcot a terrorfenyegetettséggel, de a szervezett bűnözéssel és a gazdasági kémkedéssel szemben is".

Francois Hollande államfő megígérte, hogy az Alkotmánytanácstól kérni fogja a törvény alkotmányossági vizsgálatát, de ez sem nyugtatta meg a kedélyeket. Mintegy száz képviselő szintén az Alkotmánytanácstól kér normakontrollt.

Pierre Lellouche volt jobboldali miniszter szerint megvan annak a kockázata, hogy a szabadságjogokra nézve veszélyes, "tömeges ellenőrzés kezdődik, amely nem a legmegfelelőbb módszer a terrorizmus elleni harcban".

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke szerint "számos alapvető jogi kérdést vet fel" a javaslat, amely az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) figyelmét is felkeltette, s ezért a kormány az utolsó változatból kivette az egyik szocialista képviselő módosítóját, amely lehetőséget teremtett volna a Franciaországban tartózkodó külföldiek korlátlan megfigyelésére.

Ebben a kontextusban nem véletlen, hogy előző este derült ki: Jacques Chirac és Nicolas Sarkozy korábbi, valamint Francois Hollande jelenlegi francia elnök után is kémkedett 2006 és 2012 között az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA).

Franciaország "arra az álláspontra helyezkedik, hogy minden elemezhető, bárki lehallgatható egy olyan társadalomban, amelynek rögeszméjévé vált a terrorizmus. Ezt történt az Egyesült Államokban szeptember 11. után, ez fog történni Franciaországban január 7. után a titkosszolgálati törvény bevezetésével" - írta a Libération című baloldali napilap, amely nyilvánosságra hozta a WikiLeaks által megszerzett bizalmas hírszerzési jelentéseket arról, hogy az NSA lehallgatta több francia elnök telefonbeszélgetéseit.

Párizsban a 17 halálos áldozattal járó január eleji iszlamista merényletsorozat óta a legmagasabb szintű a terrorkészültség. Január 7-én a Charlie Hebdo című szatirikus hetilap szerkesztőségében 12 embert lőtt le két merénylő, másnap egy harmadik dzsihadista egy rendőrnőt lőtt le egy külvárosban, majd harmadnap túszokat ejtett egy zsidó élelmiszerboltban, akik közül négyet meggyilkolt. A kommandósok őt és a menekülésben lévő másik két terroristát is tűzharcban megölték.

Címlapról ajánljuk

Navracsics Tibor a Seszták-ügyről: az időnk fogy, de a Fideszben még megvan a megújulás képessége

Navracsics Tibor, az Orbán-kormány volt minisztere szerint a Fideszen belül sürgősen tisztázni kell a múltat, és, mint fogalmazott, „aki esetleg bűncselekményt követett el a kormányzati időszak alatt, vagy akár azon kívül is, attól mindenképpen meg kell szabadulnia a közösségnek”. Navracsics Tibor hangsúlyozta: a Fideszt nem tudja elképzelni Orbán Viktor nélkül.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tovább esik az Nvidia, nyomás alatt a Nasdaq

Tovább esik az Nvidia, nyomás alatt a Nasdaq

Az Nvidia körüli botrány adott irányt múlt héten a tőzsdéken, az amerikai indexek eséssel zártak pénteken, ma napközben azonban már vegyes a kép. Míg a japán tőzsdén GDP-adat okozott mélyrepülést és esett a koreai részvénypiac is, a hongkongi piacon jó volt a hangulat, az európai indexek pedig kis mozgásokat mutatnak. Közben az amerikai tőzsdéket ismét az AI-részvények húzzák lefelé a hétfői kereskedésben. A magyar tőzsde jól kezdett, a délután folyamán azonban lefelé csorog a BUX, a blue chipek közül a Telekom és a Richter árfolyama is új történelmi csúcsra ment ma. Itthon az MNB holnapi kamatdöntése lesz a hét első felében a legizgalmasabb, külföldön pedig továbbra is az AI-részvényeken lesz a világ szeme, jön az Nvidia gyorsjelentése és az Anthropic IPO-ja is teszteli a piacokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. november 16. 17:04
×
×