Az Országgyűlés április végén egyszerű többséggel fogadta el azt a törvénymódosítást, amely szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek a nemzeti parkokhoz tartozó földek.
Áder János köztársasági elnök nem hirdette ki a törvényt, hanem az Ab-hoz fordult egyrészt közjogi érvénytelenség miatt, mivel álláspontja szerint minősített többségre lett volna szükség a módosítás egyes részeinek elfogadásához. Másrészt felvetette azt is, hogy sérülhet a természetvédelem korábban elért szintje.
Az Ab hétfőn kimondta: alkotmányellenes a kétharmados többséget igénylő részek elfogadása feles többséggel, továbbá az, hogy megszűnne egyes védett természeti területek esetében a nemzetipark-igazgatóságok által végzett természetvédelmi célú vagyonkezelés és azt a jövőben a Nemzeti Földalap gyakorolná, amely elsődlegesen nem természetvédelmi, hanem gazdasági elvek alapján működik.
A testület szerint ugyanakkor nem alaptörvény-ellenes, hogy a törvény egyes, a Nemzeti Földalapba tartozó földterületek esetében lehetővé tette haszonbérleti szerződések felmondását és megszüntetett előhaszonbérleti jogokat.
Az Ab szerint - a köztársasági elnök indítványában foglaltakkal ellentétben - nem igényel kétharmados többséget az a törvénymódosítás, amelynek nyomán egyes, magántulajdonba került védett természeti területek kisajátításának határideje három évvel meghosszabbodna, továbbá megváltozna a kisajátítást kérő személye is.
A törvény - egyes rendelkezéseinek alaptörvény-ellenessége miatt - nem hirdethető ki, parlamenti újratárgyalása szükséges - mondta ki az Ab.
Az alkotmánybírósági határozat kihirdetése után három természetvédő szervezet - a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a WWF Magyarország és a Magyar Természetvédők Szövetsége - közös közleményben üdvözölte a döntést. Azt írták: az Ab hétfői döntése új reményt adhat a magyarországi természetvédelemnek. Az állami tulajdonú védett területek vagyonkezeléséről szóló törvény elbukott, a szakma és az emberek akarata érvényesült a gyors gazdasági nyerészkedéssel szemben. A természetvédők elvárják a kormánytól, hogy tartsa tiszteletben az alkotmánybírósági döntést és végleg tegyen le a nemzeti park igazgatóságok gyengítésének szándékáról - olvasható a közleményben.
Ellenzéki pártok ugyancsak elégedettségüknek adtak hangot.
Harangozó Gábor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke úgy értékelte: győzött a józan ész. Az MSZP megfogalmazása szerint az Ab döntésével vereséget szenvedtek azok, akik területalapú támogatásra ácsingózva fideszes kifizetőhellyé akarták silányítani Magyarország természetvédelmi területeit.
Sallai R. Benedek LMP-s országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: a döntés után a kormánynak engednie kell arroganciájából, abból a fölényes hozzáállásból, hogy az ellenzék és a szakmai, valamint a civil szervezetek csak rosszat mondhatnak és kizárólag a kormánynak lehet igaza.
Magyar Zoltán, a Jobbik országgyűlési képviselője közleményében azt írta: elbukott az a törvény, amely keretében a Fidesz a nemzeti parkok földterületeinek megszerzésére tett kísérletet. Kiemelte: a döntéssel igazolódott az emberek, a szakma, a civil és zöldszervezetek mellett a Jobbik álláspontja is.
Szabó Rebeka, a Párbeszéd Magyarországért (PM) környezetvédelmi szakpolitikus közölte, remélik, hogy a kormánypártok belátják, nem érdemes ezen az úton továbbmenni, és nem próbálnak meg valamilyen trükköt bevetve kibújni a döntés alól.
Az Együtt közleményében arra szólította fel a Fidesz-KDNP-t, hogy tegyen le az állami földvagyonról szóló törvény nemzeti parkokkal kapcsolatos újraszabályozásáról.
Nagy István, az FM parlamenti ügyekért felelős államtitkára úgy reagált: a kormány szándéka egyértelmű volt, tiszta viszonyt, tiszta helyzetet kívánt teremteni a föld haszonbérbe adása ügyében. Emlékeztetett: azt szerették volna, hogy ne tíz különböző helyen dőljön el, miként hasznosítják a földet bérbe adás útján, hanem egy központban, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél (NFA), egy szabály alapján.
Tuzson Bence, a Fidesz-frakció szóvivője budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: pártja természetesen tiszteletben tartja az Ab döntését, a kormánypárt az írásbeli indoklás áttanulmányozása után alakítja ki álláspontját, és annak megfelelő szabályozási javaslatot terjeszt majd az Országgyűlés elé.
Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői határozatában elismerte a földbizottságok létjogosultságát, amit eddig sokan megkérdőjeleztek, ez az elismerés fontos lépés - mondta Simon Attila István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) közigazgatási államtitkára az MTI megkeresésére hétfőn.
Az Alkotmánybíróság hétfői nyilvánosan kihirdetett határozatával megsemmisítette a földbizottságok állásfoglalásainak felülbírálhatóságára vonatkozó egyes korlátozó rendelkezéseket.
Simon Attila István felhívta a figyelmet arra, hogy több fontos mondatot is tartalmaz az Ab határozata, amely deklarálja: van az a jogkör, amely alapján korlátozható a tulajdonjog a tulajdonváltásnál, és ez a jogkör a földbizottságokra van ruházva.
A negatív döntésekről az államtitkárnak az volt a véleménye, hogy ezek eljárásjogi, technikai döntések.
Ezeket "tiszteletben fogunk tartani, és ennek megfelelően fogjuk a szükséges jogi lépéseket megtenni" - jelentette ki Simon Attila István.
Az eredeti kormányzati jogalkotói szándék ugyanis nem a jogkorlátozásra irányult, hanem szerettek volna egy "relatíve operatív, gyors ügymenetet biztosítani" - tette hozzá. Úgy vélte, ennek hiányában az eljárás lassabbá és költségesebbé válik, de megfogalmazása szerint "ez a demokrácia ára".
Az államtitkár jelezte: az Alkotmánybíróság által előírtak szerint alakítják át majd az eljárásrendet és magát a törvényt is. A jogalkotó azonban szeretné elérni azt, hogy a folyamat ne legyen túl nehézkes, mert érkezett már olyan kritika, hogy a föld adásvétele nagyon lassú. Simon Attila István jelezte: az Ab hétfői döntései nem gyorsítják majd az adásvételi eljárásokat.
Az Ab szintén hétfőn megsemmisítette a földbizottságok állásfoglalásainak felülbírálhatóságára vonatkozó egyes korlátozó rendelkezéseket. Az Ab szerint ugyanis nincs összhangban az alaptörvénnyel, hogy a földbizottság állásfoglalása ellen benyújtható kifogást a helyi képviselő-testület úgy bírálhatta el, hogy a döntés ellen nem volt helye további jogorvoslatnak. Ugyanakkor az Ab kimondta azt is, hogy nem ellentétes a tulajdonhoz való joggal a földbizottságoknak biztosított jog a termőföldre vonatkozó adásvételi szerződés megakadályozására. A határozatból jogalkotási kötelezettség nem keletkezik, ám az alaptörvény-ellenes szabályok a folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazhatók.
Az Ab határozatából jogalkotási kötelezettség nem keletkezik, ám az alaptörvény-ellenes szabályok a folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazhatók.
Nagy Attila Tibor elemző: a válságban lévő Fidesz Unger Anna egyetlen mondatába kapaszkodik




