kiemelte: a módosítás értelmében 3 százaléknál alacsonyabb infláció és 3 százaléknál kisebb gazdasági növekedés esetében az államadósság-mutató csökkenése évente legalább 0,1 százalékpontot kell hogy elérjen.
Az államtitkár elmondta azt is: a kormány célja a munkahelyteremtés, a családok támogatása és a gazdaságélénkítés. Hozzátette: hangsúlyozta, a magyar emberek érdekeinek figyelembevételével készült el az előterjesztés, amelyben 18 törvény módosítására tesznek javaslatot.
Amikor kiemelten jól teljesít a gazdaság, a növekedés meghaladja a 3 százalékot és a jegybank 3 százalékos inflációs célját meghaladja a pénzromlás, a jelenleg hatályos szabály marad érvényben - fogalmazott az adósságképlet megváltoztatásával kapcsolatban Glattfelder Béla.
Kezdeményezik továbbá, hogy 2016. január 1. helyett későbbi időpontban vezessék be az egykulcsos társasági adót, ami az államtitkár szerint nem okoz hátrányt a gazdasági élet szereplőinek, a kiszámítható adórendszer feltételei pedig továbbra sem sérülnek.
A szociális temetés bevezetésének dátuma ugyancsak eltolódna, 2017. január 1-jéig készülhetnek fel az önkormányzatok, az egyházak és más temetőfenntartók.
Változik az adóamnesztia lehetőségével élők által nyitható stabilitási megtakarítási számlához kapcsolódó adófizetési kötelezettség is, a befektetések "feltörése" esetén a megfizetendő adó mértéke 1 éven belül 20 százalék, az 1 évet elérő befektetésben tartás esetén 10 százalék - magyarázta.
A javaslat középtávon jóval kedvezőbb feltételeket biztosít a számlatulajdonosoknak (mivel a jelenleg hatályos szabályozás szerint csak a negyedik évet elérő befektetési időtartam esetén csökken a fizetési kötelezettség 16 százalék alá), valamint lehetővé teszi az említett összegek mielőbbi bekapcsolását a gazdaság vérkeringésébe.
Az államháztartás központi alrendszerének finanszírozásával és az adósságkezeléssel kapcsolatos, stratégiai jelentőségű adatok 2 évig nem nyilvánosak. Az indoklás szerint a finanszírozási terv teljes körű megismerhetősége a piacot olyan, üzleti titoknak minősülő információ birtokába juttatná, amely veszélyezteti a lehető legalacsonyabb költségen történő finanszírozást, továbbá piacbefolyásolást eredményezhet, és aránytalan érdeksérelemmel járna az állam pénzügyi érdekei tekintetében - közölte Glattfelder Béla.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormány nem kíván titkolózni, a nemzetgazdasági miniszternek lehetősége lesz az adatok nyilvánosságra hozatalára, ha az nem sérti az ország pénzügyi és gazdasági érdekeit. A költségvetési szervek gazdálkodásával kapcsolatos adatok pedig természetesen a jövőben is közérdekűek lesznek - mondta.
Az államháztartásról szóló törvény módosításával új rendelkezésként megfogalmazzák, hogy költségvetési felügyelő rendelhető ki azon állami tulajdonban álló gazdasági társaságokhoz, amelyek költségvetési támogatásból megvalósuló nagy beruházási projekteket kezelnek.
Módosulhat a reklámtörvény is, eltörölnék a reklámok közvetítésében alkalmazott bónuszokat, ezután 15 százalékos reklámközvetítői díjat kell a reklámozóknak a közvetítőknek fizetniük. A jövőben a reklámügynökségek kizárólag a hirdetővel állhatnának szerződéses kapcsolatban - mondta expozéjában Glattfelder Béla.
Fidesz: cél a középrétegek megerősítése
Tuzson Bence (Fidesz) az előterjesztés és a költségvetési törvényjavaslat közös céljai között említette az államtitkárhoz hasonlóan a munkahelyteremtést és az adócsökkentést. Fontosnak nevezte azt is, hogy a két előterjesztés lehetővé teszi azt, hogy 170 milliárd forint jövőre visszaáramoljon az emberekhez adócsökkentés formájában. Mint mondta, a céljuk a középrétegek megerősítése, és hogy egyre többen tudjanak felzárkózni ehhez a réteghez.
A kormánypárti vezérszónok kiemelte a korrupció elleni küzdelmet annak érdekében, hogy a gazdaság területén is az átláthatóságra törekedjenek, ne legyen olyan helyzet, hogy egy gazdasági szereplő rá legyen arra kényszerítve, hogy két oldalról fogadjon el díjazást. Példaként a reklámügynökségeket említette: a reklámozó megbízási díjat fizet, míg az ügynökség bónuszt fogad el a reklám közzétevőjétől. Szerinte ez felborítja a gazdaságban szokásos rendszert, korrupciót eredményezhet.
Tuzson Bence üdvözölte az ezzel kapcsolatos új szabályozást, és azt is, hogy olyan megbízási díjat határoznak meg, amellyel az ügynökség a tevékenységét becsülettel el tudja látni.
Kiemelte még az adóhitel intézményét: azok a társaságok, amelyek adózás előtti eredménye egyik évről a másikra jelentősen emelkedik, kedvezményt kapnak, két éven keresztül, negyedéves részletekben kell a társasági adójukat megfizetni. Ez a mintegy 20 ezer társaság beruházásra, munkahelyteremtésre fordíthatja így a megtermelt összegeket - mutatott rá.
MSZP: elfogadhatatlan a javaslat
Burány Sándor (MSZP) szerint a törvényjavaslat elkésett, mert ugyan a 2016-os büdzsét igyekszik megalapozni, annak tárgyalása után vitatja meg a Ház. A tartalma is elfogadhatatlan - folytatta -, mert az államadósság elleni közdelemben beismeri a bukást, az adóamnesztia tekintetében megkönnyíti a pénzmosást, és a beígért adócsökkentéseket bizonytalan időre elhalasztja. A költségvetési bizottság elnöke szerint az előterjesztés ahelyett, hogy az államháztartás folyamatait egyre átláthatóbbá tenné, több évre titkosítja azokat.
A szocialista képviselő szerint a javaslat beismerő vallomás abban a tekintetben, hogy a kormány bicskája beletört az államadósság elleni harcba. Az eddigi adósságképletet törölni javasolják, mert ha azt változatlanul hagynák, mintegy 700 milliárdnyi megszorítást kellene az országra zúdítani.
Burány Sándor azt kérdezte, hogyan lehet az átláthatóság növekedéséről beszélni, amikor a törvényjavaslat a titkosításba bevont adatsorok, elemzések kiterjesztését, nem pedig azok csökkentését tartalmazza; az államháztartás finanszírozásával kapcsolatos adatokat két évre, a háttérszámításokat tíz évre lehet titkosítani.
Szerinte "szórakoztató volt hallani" a Fideszt arról is, hogy a javaslat adócsökkentést tartalmaz, miközben elhalasztják a kedvezőbb, egykulcsos társasági adó bevezetését. Az adóamnesztiával kapcsolatban emlékeztetett: ha valaki öt évre állampapírokba fekteti a pénzét, akkor az adóhatóság nem firtatja annak eredetét. Az öt év egy évre csökken, és ezt követően a pénzmosás sikeresen megtörtént - tette hozzá.
KDNP: célszerű, okszerű módosításokat tartalmaz a javaslat
Aradszki András (KDNP) a szocialista politikusnak válaszolva elmondta, a költségvetést megalapozó javaslat annak tükrében kerül a Ház elé, hogy a költségvetést már megvitatták, és a módosító javaslatokat is figyelembe véve igazíthatják a hatályos törvényeket a jövő évi büdzséhez. Úgy értékelt: célszerű, okszerű módosításokat tartalmaz a javaslat.
Beszélt arról, hogy 2012-től kezdődően következetes, a gazdasági válságot leküzdő politikát folytat a kormány. Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben az államadósság GDP-arányosan 80 százalék volt, ez köszönhető volt "8 év áldásos, következetes, vízióval teli szocialista kormányzásnak".
A kormánypárti vezérszónok elmondta, most 3 százalékos a gazdasági növekedés, az infláció nem éri el az 1 százalékot, az államadósság GDP-arányosan fokozatosan csökken, a keresetek reálértéke nő, a nyugdíjak értékállóságát megteremtették.
Aradszki András az államadósság-képlet módosítását azzal magyarázta, hogy "makrogazdasági szempontból túl jól állunk", míg a társasági adó mértékét igen alacsonynak nevezte. Jelezte, titkosítások összhangban vannak az adatvédelmi törvénnyel.
Jobbik: vissza kell vonni a javaslatot!
Hegedűs Lorántné, a Jobbik vezérszónoka kijelentette: a törvénytervezet az erő politikájának jegyében fogant, szó sincs arról, hogy bárkire oda akarnának figyelni. A javaslatot vissza kellene vonni, észre kellene venni, hogy rossz kottából játszanak, és a kisemberekre kellene összpontosítani - közölte.
Kitért arra is: tíz- és százmilliárdok sorsa vált kérdésessé, miután az uniós célvizsgálatok megállapították, hogy a forrásokat sokszor hibásan használták fel, visszaélések vannak.
Szólt arról is, hogy a titkosított költségvetési tervezés nem elfogadható. Az alaptörvény közpénzügyi fejezete azt rögzíti: átlátható módon és ésszerű részletességgel történhet a költségvetés tervezése - magyarázta. Jelezte: értelmezése szerint a költségvetési felügyelő jogkörét csökkenteni kívánják.
Megjegyezte: a Liget Budapest projektre az idén 10, jövőre 20 milliárdot fordítanának, de részletes adatokat a beruházással kapcsolatban nem akarnak kiadni.
A gyermekétkeztetés ingyenessé tételéről azt mondta: ha nem teszik hozzá a szükséges forrásokat, akkor jóval nagyobb lesz a baj, mint korábban volt. Szerinte jelenleg ez a helyzet, és a háttérszámításokat szintén nem akarják megosztani.
LMP: a kormánypártok egy másik Magyarországon élnek
Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka azt mondta: az az érzése, hogy a kormánypártok egy másik világban, egy másik Magyarországon élnek, és fogalmuk sincs az emberek problémáiról.
Ma is többször hallották, milyen eredményeket ért el a kormány a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés, a családok támogatása területén, de a versenyszférában 2010 óta 40 ezer munkahely jött létre, a többit közmunkával teremtették - fejtette ki. Nem lehetnek büszkék arra, hogy közmunkával próbálják a munkanélküliséget megoldani, óriási gondok vannak - fogalmazott az LMP-s politikus, aki szerint arról is elfeledkeznek, hogy 2008 óta a gyes és a családi pótlék összegét nem emelik. Nem veszik észre, mennyire szétszakadt az ország. A rezsicsökkentés tökéletes szemfényvesztés volt - mondta, példaként a hulladékkezelést említve.
A módosításokkal a kormány felmenti magát az átláthatósági elvárások és a háttérszámítások bemutatásának következményei alól, holott erre törvény kötelezi - jegyezte meg az ellenzéki politikus.
Kritikus pontnak nevezte "az állami pénzmosoda csúcsra járatását", a külföldön szerzett jövedelmekre vonatkozó tervezett új szabályozást. Szerinte így nemcsak az adócsalásból, hanem súlyos bűncselekményekből származó pénzeket is tisztára mos az állam.
A szociális temetkezés elhalasztását üdvözölte, szerinte azt teljesen el kellene felejteni.
Tragikomikus az adósságképlet eltörlése, a korábbi és a mostani is alkalmatlan, alaptörvény-ellenes - vélekedett.
Fidesz: a javaslat elősegíti a büdzsé céljainak megvalósulását
Nyitrai Zsolt (Fidesz) azt mondta, a javaslat "együtt működik" a központi költségvetési javaslattal és az adótörvényekkel.
A tervezet elősegíti a büdzsé alapvető céljainak elérését. Ezek között említette a munkahelyteremtést és az adócsökkentést. Több mint 170 milliárd kerülhet vissza a magyar családokhoz, az szja-kulcs 16-ról 15 százalékra csökken, továbbviszik a családi adókedvezményt is - sorolta a kormánypárti politikus.
Szerinte az átláthatóságot nem fogják korlátozni, szinte minden adat nyilvánosságra hozható lesz. A reklámközvetítéssel az a cél: ne legyen a kettős díjazásra lehetőség - rögzítette.
MSZP: senkinek nem lesz jó a reklámpiaci szabályozás
Kiss László (MSZP) kiemelte: a javaslatban "igazi gyöngyszem" a reklámpiacra vonatkozó új szabályozás. Ez gyakorlatilag senkinek nem lesz jó, a jövőben reklámügynökségek nem állhatnak szerződéses kapcsolatban a médiacégekkel, bónusz nem jár majd. Az ügyfelek - amelyek közvetlenül fognak szerződni a médiumokkal - 15 százalékot fizetnek majd az ügynökségeknek. Ez szerinte versenyellenes is. Ahol ilyen szabályozást vezettek be, ott vagy embereket bocsátottak el, vagy a gazdaság egyik szegmensét fogta vissza a szabályozás - jegyezte meg.
Fidesz: cél a jogharmonizáció
Szabolcs Attila (Fidesz) arról beszélt: a mindenkori költségvetés igyekszik a különböző társadalmi szempontokat figyelembe venni, a kormányprogramot megvalósítani.
Kiemelte: a kiadásokat könnyebb megbecsülni, de a bevételek tervezése már sokkal nehezebb, több tényezőtől függ. A változásokról szólva rámutatott: a kiadási előirányzatok módosítás nélkül is túlléphetők lesznek.
A javaslat legfontosabb célja a jogharmonizáció, azért, hogy költségvetés és az adótörvények összhangja megteremtődjön, végrehajtása zökkenőmentes legyen.
MSZP: a kormány semmit nem tett az elmúlt öt évben azért, hogy az emberek jobban éljenek
Gúr Nándor (MSZP) azt mondta: a kormány az elmúlt öt évben semmit nem tett azért, hogy az emberek akár egy kicsivel is jobban éljenek. Nem adósságcsökkentés történt a kormány eddigi öt éve alatt, hanem nőtt az adósság, holott 2010-ben a választás előtt a Fidesz ennek ellenkezőjét ígérte - közölte. Úgy vélte, nem került sor az ígért radikális adócsökkentésre, hanem új adónemeket vezettek be, és nem jöttek létre valós, új adóforintokat termelő munkahelyek sem.
A szocialista képviselő kiemelte: Orbán Viktor miniszterelnök öt év után beszél arról, hogy "most majd akkor az emberek". Holott már előző ciklusban 400 ezer új adófizető munkahelyet kellett volna létrehoznia, bérnövekedést kellett volna elérnie a kormánynak - mondta. Közölte: ma több mint 2,2 millióan vannak, akik ugyan dolgoznak, de a létminimum összegét el nem érő keresethez jutnak.
Gúr Nándor hangsúlyozta: a kormánynak szembe kell néznie azzal, hogy a tények alapján az emberek nagy többsége nem haszonélvezője, hanem kárvallottja a folyamatoknak.
Fidesz: változnak az előadó-művészeti szervezetek támogatási szabályai
Kucsák László (Fidesz) arról beszélt, hogy változnak a minősített, önkormányzati fenntartású előadó-művészeti szervezetek támogatásának szabályai, ugyanis az előrehozott költségvetés miatt nem lehet a támogatásokról a korábbi szabályoknak megfelelően dönteni, mivel az ehhez szükséges adatok még nem állnak rendelkezésre. Ezért a keretösszeget rögzítik, és a támogatásnak a szervezetek közti felosztásáról majd a miniszter határoz. Változnak egyes szabályozások a megyei hatáskörű városi múzeumok és megyei könyvtárak esetében is - tette hozzá.
MSZP: nagyobb átláthatóság kell
Józsa István (MSZP) azt hangoztatta, hogy az átláthatóságot nem csökkentenie kellene a kormánynak, hanem növelnie, mert a befektetői környezet javításának alapja a befektetői bizalom megteremtése, és ehhez átláthatóságra van szükség.
Azzal kapcsolatban, hogy az államadósság-mutató csökkenésének évente legalább 0,1 százalékot kell elérnie, a szocialista képviselő kijelentette: ez nevetséges, és ellentmond a kormány korábbi ígéreteinek, "vallomás értékű önleleplezés", hogy nem látnak több lehetőséget a 0,1 százalékos csökkenésnél.
A stabilitási megtakarítási számlát illetően Józsa István úgy vélte: az új szabályozás az adóparadicsom szintjére degradálja Magyarországot.
Fidesz: a kormány számos gazdasági sikert ért el
Witzmann Mihály (Fidesz) a kormány által elért gazdasági sikereket sorolta. Mint mondta, ha Burány Sándornak (MSZP) lenne igaza, miszerint a Fidesznek évek óta nincs konzisztens és megalapozott gazdaságpolitikája, akkor csak a szerencsének tudható be egyebek mellett a három százalék feletti gazdasági növekedés, a foglalkoztatottság növekedése, a rezsicsökkentés, a személyi jövedelemadó csökkentése, a családtámogatás és a túlzottdeficit-eljárásból való kikerülés. Az inflációs adatokat is érdemes lenne összehasonlítani a Fidesz- és az MSZP-kormányok ideje között - jegyezte meg.
A fideszes képviselő arra is kitért, hogy az államadósság 2002-ben 8 ezer milliárd forint körüli volt, 2010-re viszont már 22 ezer milliárd lett, vagyis az MSZP-nek nem kellene az államadósság növekedéséről beszélnie. Számszakilag, nominálisan valóban nőtt az államadósság, és addig így is lesz, amíg nem lesz olyan költségvetés, amely legalább nullás egyenlegű - mondta.
Witzmann Mihály végül kijelentette: az emberek többsége a szocialista kormányzás nyolc évét szenvedte meg, és erről 2010-ben egyértelműen állást foglaltak.
Jobbik: a kormány ellehetetleníti a reklámügynökségeket
Novák Előd (Jobbik) kifejtette: a kormány a reklámügynökségeket - közöttük is elsősorban a kis- és közepes vállalkozásokat - akarja ellehetetleníteni az új szabályozással. E cégek meggyengítése elfogadhatatlan politikai előnyökkel járna a kormánynak, mert a médiumok közül sokaknak közvetlenül a kormánynál kellene kilincselniük a megrendelésekért. A kormány "még kormánybarátabbá" akarja tenni a médiát, ezért erőszakosan nyúl bele a piaci folyamatokba, ami újabb hatalomkoncentrációval jár - vélekedett. Hozzáfűzte: el kellene gondolkodni a kormányzati reklámkiadások törvényi tiltásán, bőven elég lenne, ha a közmédiában tennék közzé üzeneteiket.
Zárszó - NGM: az ország érdekeivel ellentétes lebecsülni a gazdaság teljesítményét
Glattfelder Béla zárszavában jelezte, hogy a törvényjavaslat jogi stabilitást ad a költségvetésben, az adósságszabályozásra vonatkozóan pedig megfelel az alaptörvény követelményeinek. Szólt arról is, hogy a transzparencia nem sérül a költségvetési folyamatokban.
Az államtitkár kiemelte azt is, hogy a magyar gazdasági adatok folyamatosan javulnak, s nem tartja helyesnek, hogy ezt valaki politikai megfontolásból lebecsülje vagy letagadja a nyilvánosság előtt. Ha valaki önös politikai szándékból sötétebbre festi a kilátásokat, az a gazdaság és a vállalkozások érdekeit sérti - hangoztatta, hozzátéve, hogy több szerénységet és önmérsékletet vár azoktól, akiknek kormányzása alatt 52-ről 84 százalékra nőtt a GDP-arányos államadósság.
A parlament ezután lezárta a törvényjavaslat általános vitáját.
A nyomozók tudták, hol keressék a Seszták-ügyben előkerült 6,5 milliárdnyi készpénzt – nyilatkozta az NVVH vezetője – a nap hírei




