Infostart.hu
eur:
364.87
usd:
331.48
bux:
146391.81
2026. november 16. hétfő Ödön

Átalakulnak a szakképző iskolák

Átalakulnak a 2016/17-es tanévtől a szakképző iskolák: a szakközépiskolák szakgimnáziumok, a szakiskolák pedig szakközépiskolák lesznek. Ingyenessé válik a második szakképesítés megszerzése. A többi között ezt tartalmazza az Országgyűlés által szerdán elfogadott, a szakképzésről, a felnőttképzésről és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat.

A nemzetgazdasági miniszter által benyújtott törvényjavaslatot a parlament 112 igen szavazattal, 58 nem ellenében fogadta el.

A szakgimnáziumokban a képzés továbbra is az érettségit megelőző 9-12. évfolyamokból, valamint érettségit követő szakképzési évfolyamból áll, lényegi változás azonban, hogy az érettségit megelőző szakaszban növekszik a szakmai képzés és ezen belül is a gyakorlati képzés aránya - olvasható a javaslat indoklásában. Az érettségit követően érettségire épülő emelt szintű technikus szakképesítés szerezhető; a képzés 4+1 éves.

A szakiskolák átalakulása után a szakközépiskola a 3 éves szakmai képzést és komplex szakmai vizsgát követően automatikus továbblépési, továbbtanulási lehetőséget nyújt az érettségi megszerzéséhez egy kétéves érettségire felkészítő képzés keretében. Ebben az esetben a tanuló négy kötelező közismereti vizsgatárgyból tesz érettségit, a képzés időtartama 3+2 év.

A jelenlegi speciális szakiskola szakiskolaként működik a továbbiakban.

Létrejönnek a költségvetési szervként működő szakképzési centrumok. A szakképzésért és felnőttképzését felelős miniszter megyénként legfeljebb három, a fővárosban legfeljebb tíz centrumot hozhat létre. Az indoklás szerint a centrumokra a szakképző intézmények hatékonyabb, összehangoltabb működése, az erőforrások hatékonyabb közös felhasználása érdekében van szükség. A korábbi szakképző iskolák a szakképzési centrumok tagintézményeiként működnek tovább, de a centrumokban szakközépiskolai, kifutó jelleggel gimnáziumi, továbbá szakiskolai és speciális szakiskolai képzés is folyhat.

A szakképzési centrum főigazgatóját a miniszter nevezi ki.

Az állam a korábbi egy helyett ezentúl két szakképesítés ingyenes megszerzését teszi lehetővé az iskolai rendszerű szakképzésben. Ennek célja - áll az indoklásban - , hogy azok számára is megteremtsék a továbbtanulás lehetőségét, akik nem képesek vagy nem szeretnének magasabb szinten továbbtanulni, de szakmai karrierjük, pályafutásuk megerősítéséhez indokolt lehet egy további szakképesítés megszerzése.

Átalakul a szakképzési hozzájárulási rendszer, amely a gyakorlati képzés állam által történő támogatásának legfőbb forrása. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap Képzési Alaprésze főösszegének évek óta tartó folyamatos csökkenése miatt lehetővé teszik a gazdálkodó szervezeteknek, hogy a jelenleg pályázati úton nyújtott támogatásokat közvetlenül a szakképzési hozzájárulás teljesítésével vegyék igénybe, egyúttal kiváltva a képzési alaprészből nyújtott támogatásokat és tehermentesítve ezzel a képzési alaprész kiadási előirányzatát.

A támogatások kiváltása oly módon történik, hogy a szakképzési hozzájárulásra kötelezett bruttó kötelezettsége mértékének csökkentésénél figyelembe vehető jelenlegi normatívát bizonyos feltételek teljesülése esetén megemelik. A bruttó kötelezettség mértéke 2012-re vonatkozóan 440 ezer forint/fő/év összegben meghatározott alapnormatíva alapján, 2012-t követően a költségvetési törvényben meghatározott alapnormatíva alapján a gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel csökkenthető.

A duális képzés erősítésével, a színvonalas, összehangolt gyakorlati képzés megvalósításának igényével indokolják, hogy az állam által fenntartott szakképző iskolákban visszaállítják a gyakorlati oktatásvezető munkakört. Az ő feladatuk lesz a gyakorlati képzést szervező vállalatokkal történő szorosabb kapcsolattartás is.

A törvényalkotási bizottság az országgyűlési képviselők módosító indítványainak figyelembevételével
pontosította a lemorzsolódás csökkentését célzó új szakképzési hídprogram szabályait. E szerint a hídprogram két évfolyamos képzési idejű és záróvizsgával, valamint részszakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgával zárul. Sikeres záróvizsga esetén alapfokú iskolai végzettséget lehet vele szerezni.

Az eredeti javaslathoz képest módosították a programba való bekerülés szabályait. Az a tanuló jelentkezhet, aki annak a tanévnek a végéig, amelyben betölti a tizenötödik életévét, és legfeljebb hat általános iskolai évfolyamot végzett el sikeresen. Az eredeti javaslatban még a tizennégy év volt a korhatár. A programban részt vehet az is, aki már nem tanköteles és a képzésbe való belépés időpontjáig legfeljebb a huszonharmadik életévét töltötte be.

A szakképzési hídprogramban résztvevő tanuló ösztöndíjat kap, az érintett tanulók egyéni képességeihez igazodó pedagógiai tevékenységrendszer megvalósításában részt vevő pedagógus pedig pótlékra jogosult kormányrendeletben meghatározottak szerint. A szakképzési hídprogramot a tanuló nem ismételheti meg.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter viszonválasza: véget ért a Fidesz és a KDNP közös története

Magyar Péter viszonválasza: véget ért a Fidesz és a KDNP közös története

„1988-2026: Bóka János a Fidesz Retkes Attilája, csődbiztosa, látható, erre már sokan nem kíváncsiak, Gulyás Gergely sem” – vélekedett parlamenti napirend előtti viszonválaszában Magyar Péter miniszterelnök a Seszták-üggyel összefüggésben. Rétvári Bencét (KDNP) arra szólította fel: szégyeljje magát és kérjen bocsánatot. Szerinte egyetlen esélyük lett volna a megmaradásra, ha levonják a következtetéseket, és kidobják maguk közül a bűnözöket, nem behozzák pártlistán a parlamentbe.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Valóságos dróneső zúdult Oroszországra, nappallá vált az éjszaka az Azovi-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Valóságos dróneső zúdult Oroszországra, nappallá vált az éjszaka az Azovi-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint mára virradóra az eddigi legnagyobb éjszakai ukrán dróntámadás érte Oroszországot, vasárnap este 8-tól hétfő reggel 8-ig 1336 drónt semmisített meg az orosz légvédelem. Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere azt közölte, hogy délután 5 és hétfő reggel 8 óra között mintegy 600, a Moszkvai régió felé tartó ukrán drónt lőttek le. Online beszámolók szerint mára virradóra ukrán drónok támadták meg Azov város olajlétesítményeit Oroszország Rosztovi területén, a helyszínen hatalmas lángok csaptak fel. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×