"Nagyon meglepő dolgokra jutottunk. Az egyik az, hogy akik magánellátást vesznek igénybe, azok - 86 százalékuk - járulékfizetők, tehát egyrészt finanszírozzák az állami ellátást, másrészt nem mennek el oda, nálunk veszi igénybe az ellátást. Azt is megtudtuk róluk, hogy nagyon elégedetlenek az állami ellátással" - mondta Lantos Gabriella.
"A következő érdekesség az, hogy nagyobb azoknak az aránya, akik járnak magánorvoshoz, mint akik nem. Azt is megkérdeztük, hogy hajlandók lennének-e plusz szolgáltatásért fizetni, megváltozott a közvélemény hangulata, mert kétharmaduk igennel válaszolt" - hangsúlyozta a Róbert Kórház operatív igazgatója.
Lantos Gabriella elmondta: "a kutatásból kiderült, hogy elsősorban a 45-50 év alattiak veszik igénybe a magánszolgáltatásokat, picit magasabb a nők aránya. Nemcsak a leggazdagabb emberek, nemcsak a 250 ezer forintnál magasabb jövedelmi viszonyok között élők, hanem a teljesen átlagos, 90-150 ezer forintot keresők is ugyanakkora arányban vannak jelen magánbetegekként, ez egy nagyon lényeges változás."
"A fogászati ellátásért hajlandók a legtöbbet fizetni, hiszen az már húsz éve piacosodott, már senki sem várja el az állami fogászattól, hogy betömje a fogát vagy koronát csináljon rá. A másik ilyen nagyon piacosodott szakma a nőgyógyászat, de sokan járnak különböző diagnosztikai vizsgálatra, főleg ha nagyon sokat kell várni egy komoly betegség esetén" - emelte ki a Róbert Kórház operatív igazgatója.
"Elsősorban az idő az a tényező, ami miatt szívesebben fordulnak magánszolgáltatóhoz a betegek, legyen ez a rendelőben eltöltött várakozási idő vagy a várólista nélküliség. A személyes bánásmód a második ok, ezt várják el a magánegészségügytől, a harmadik pedig az átláthatóság: tudják, hogy miért és mennyit kell fizetni, és azt is, hogy nem kell hálapénzt fizetni, számlát fognak kapni" - tette hozzá Lantos Gabriella.
Hanganyag: Gál Ildikó




