A néprajzi parkot az épületek leromlott állapota miatt tavasszal már nem tudták megnyitni a látogatók előtt. A napokban a mari porta gazdasági szárnyának közepe is beszakadt, a talpszelemen nem tudta megtartani tovább a tető deszkázatát, így annak egy része beomlott - mondta el Varju András.
Hozzáfűzte: a szétbontott épületek alkotóelemeit konzerválják, majd a házakat újjáépítik. A munkákat a lehető legnagyobb körültekintéssel szeretnék végezni, okulva a korábbi tévedésekből. Már az alapításkor is felmerült - és az idők során be is bizonyosodott -, hogy a térség mikroklímája a legkevésbé sem felel meg a finnugor házak építési módjának. Az eredetileg használt faanyagok ezen az éghajlaton nem tudnak hosszú távon megmaradni, ezért az újjáépítéskor jó minőségű faanyagot és időállóbb építési megoldásokat alkalmaznak.
A finnugor népek építészetét, lakókörnyezetét, életmódját reprezentáló szabadtéri kiállítás első épületegyütteseit - a hanti és a manysi szálláshelyeket - 2001-ben helyezték el a Göcseji Falumúzeum szomszédságában, a következő évben pedig elkészült a mari porta, majd a finn zsellérház. Az elképzelések szerint további négy népcsoport szálláshelyével bővült volna a kiállítóhely, de ez a terv meghiúsult, és a jövőben sem látszik megvalósíthatónak.
A terület így üresen maradt, a látvány muzeológiai szempontból sem fogadható el és így a turisztikai vonzereje sem elégséges. További fenntartása - az épületek leromlott állapota miatt is - vállalhatatlan, ugyanakkor a néprajzi parknak kultikus szempontból jelentős, érdekes részei vannak, ezért a bemutathatóságára más megoldást kell találni - hangsúlyozta Varju András.
A tervek szerint a Finnugor Néprajzi Park épületegyütteseit - elsőként a mari portát és a felszentelt, kultikus funkcióval bíró objektumokat - a foglalkoztató ház mellett helyezik el. Az újjáépített mari portát, majd a későbbiekben a többi, izgalmas, vadregényes múltat idéző szálláshelyet és a hozzá kapcsolható tárgyi emlékeket, információkat interaktív kiállítás formájában, 21. századi technikával jelenítik meg.
A muzeológusok szándéka szerint a néprajzi park helyén a Göcseji Falumúzeum koncepciójához illeszkedő, új magyar utcát nyitnak. A tervek szerint öt-hat portát építenek ki kódisállásos, oldaltornácos lakóházakkal, és a portákra jellemző melléképületekkel.
A Göcseji Falumúzeum rekonstrukciójának első szakaszát mintegy 500 millió forint pályázati forrásból szeretnék megvalósítani. A tervek szerint közművesítik a területet, új fogadóépületet alakítanak ki, többfunkciós, kiállításra, konferenciára, rendezvényekre is alkalmas - ugyanakkor Göcsej vidékére jellemző kivitelezésű - "csárdát", "lábasházat" építenek.
A szabadtéri múzeumot "élettel töltik meg": működésbe hozzák például a gabona- és az olajütő malmot, a már létező zöldösvény-tanösvény mellett pedig kialakítanák Göcsej tankertjét.
Rendszerhasználati díjak – Bejelentést tett Kapitány István




