Infostart.hu
eur:
373.18
usd:
339.98
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Szijjártó Péter: a stratégiai megállapodások a magyar külgazdaság pillérei

A Magyarországon működő nagyvállalatokkal kötött stratégiai megállapodások rendszere a magyar külgazdaság egyik pillére - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságának ülésén pénteken Budapesten.

Szijjártó Péter elmondta: a nagy nemzetközi vállalatok meghatározó a szerepet töltenek be, ezért a kormány minden eddiginél jobban szeretné érdekeltté tenni és integrálni őket a magyar gazdaságba és elérni, hogy hosszú távon is jelen legyenek Magyarországon. E célkitűzés jegyében hozták létre a stratégiai megállapodások rendszerét - tette hozzá.

A kormány olyan vállalatokkal lép stratégiai partnerségre, amelyek vállalják, hogy sok új munkahelyet teremtenek, magas hozzáadott-értékű tevékenységet végeznek, újra befektetik a Magyarországon megtermelt profit legalább egy részét, részt vesznek a társadalmi felelősségvállalásban - például támogatják a sport-, kulturális vagy szociális egyesületeket -, és nagymértékben alkalmaznak magyar beszállítókat - mondta a miniszter.

Emlékeztetett: a magyar gazdaság összteljesítményét az export mellett nagyban meghatározza a beruházások alakulása.

A stratégiai megállapodások állandó eleme, hogy a külföldi nagyvállalatok beszállítói láncában minél több magyar kis és közepes vállalkozás kapjon szerepet. Jelenleg 61 százalék a magyar beszállítók aránya a stratégiai partnereknél - tette hozzá.

A miniszter ismertette: eddig 59 stratégiai megállapodást kötött a kormány, ebből 21-et járműipari cégekkel. A stratégiai partnerek közül a legtöbb (10 cég) amerikai vállalat, őket követik sorrendben a németek (9 vállalat) és a japánok (7 vállalat). A stratégiai megállapodások közül ötöt magyar vállalattal kötöttek: a Richterrel, a Ganzzal, a Waberer'sszel, a Bonafarmmal és a Kőröstejjel.

Az 59 stratégiai partner a megállapodások aláírása óta összesen 1159 milliárd forint új beruházást hajtott végre, és 13 ezer 500 új munkahelyet teremtett - mondta Szijjártó Péter.

Varga László (MSZP) kérdésére, hogy mi a helyzet a munkavállalói jogokkal, a bérszínvonallal, és milyen a szakszervezetek működése a stratégiai partnereknél, a miniszter azt válaszolta: a stratégiai partneri megállapodások nem terjednek ki a szakszervezeti jogokra, bérekre.

Volner János (Jobbik) bizottsági elnök felvetésére, hogy a stratégiai megállapodások nem elég tartalmasak, inkább általános politikai szándéknyilatkozatok, Szijjártó Péter azt mondta: olyan komoly cégek vezetői, mint az Audi vagy a Daimler, nem adnák a nevüket a megállapodásokhoz, ha nem lenne tartalmuk.

A Jobbik képviselőjének másik megjegyzésére, miszerint ideális lenne egy olyan, a termelést támogató adórendszer és versenyképes gazdasági környezet Magyarországon, amelyben nem egyedi kormánydöntésekkel, eseti kedvezményekkel segítik a külföldi cégek megtelepedését, a külgazdasági és külügyminiszter azt felelte: az egyes nagyberuházások kormányzati támogatásáról született egyedi kormánydöntések és az adókedvezmények a versenyképes befektetési környezet részét jelentik. Az adórendszer a 10 és 19 százalékos társasági adóval és az egykulcsos jövedelemadóval a termelést segíti - fűzte hozzá. Széll Bernadett (LMP) azt a kérdést tette föl: mi értelme a stratégiai megállapodásoknak, ha azokat sok esetben sem a kormány, sem a vállalati partnerek nem tartják be? A képviselő példaként hozta föl, hogy a kormányzat nem tájékoztatta stratégiai partnereit az internetadó tervéről, több érintett cég pedig csoportos létszámleépítést hajtott végre, miközben a kormánnyal kötött megállapodásban új munkahelyek létrehozását vállalta. Szijjártó Péter elmondta: Magyarország és az itt működő külföldi vállalatok is ki vannak téve a világgazdasági változásoknak. Ha egy nagy cég piacot veszít valahol a világban, és ezért kénytelen megszüntetni magyarországi beszállítóját, ahogy az a közelmúltban is megtörtént az infokommunikációs ágazatban, ezt nem lehet befolyásolni a stratégiai megállapodásokkal - mondta a külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságában a kormány által kötött stratégiai megállapodásokról tartott meghallgatáson.

Volner János a meghallgatáson kijelentette: a kormány félrevezeti a külföldi partnereket, félretájékoztatja őket a Jobbiknak a szándékairól, ezért kéri, hogy ezt ne tegyék. Hangsúlyozta, a Jobbik kezdettől fogva ahhoz a feltételhez kötötte Magyarország kilépését az Európai Unióból, hogy "más lábra is tudjon állni" az ország, feloldják a magyar gazdaság függőségét. Szijjártó Péter úgy reagált: a kormány a legritkább esetben tájékoztatja a külföldi üzleti partnereket a Jobbik politikájáról, inkább a saját politikáját szokta ismertetni.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×