"Nem a vita, hanem a megoldás kedvéért vitázunk" - így határozta meg Szijjártó Péter a magyar szomszédságpolitika célját. Hangsúlyozta, hogy a kormány csak olyan megállapodásokat köt, amelyek nem sértik a határon túli magyar közösségek érdekeit. Elismerte, hogy Magyarországnak komoly kisebbségügyi vitái vannak Romániával és Szlovákiával, ugyanakkor rámutatott a gazdasági együttműködés eredményeire.
Beszélt az energiabiztonságról, amelyet forró témának nevezett. Elmondta, hogy Magyarország a Nabucco és a Déli Áramlat kudarca után tovább keresi a diverzifikáció lehetőségeit. Ebben a vonatkozásban kiemelte Azerbajdzsán jelentőségét.
"Sok kritika ért minket Azerbajdzsánnal való kapcsolataink miatt, ezért csak nagyon halkan szeretném megjegyezni, hogy jelenleg egyetlen olyan forrás, amire bizton lehet számítani, amikor gáz diverzifikációról beszélünk, az Azerbajdzsán."
Szijjártó Péter tájékoztatta a külügyi bizottságot arról, hogy az Iszlám Állam ellen küldött magyar katonák hat parancsnoka május végén utazik Irakba, a 110 fős kontingens pedig augusztusban foglalja el az állomáshelyét. Jelezte, hogy az ELTE régészei segítséget nyújtanak az egyre aktívabb terrorszervezet által lerombolt műemlékek helyreállításához.
Egy másik aktuális témát érintve kijelentette, hogy a magyar kormány szerint a migrációs nyomás által jelentett problémát nem Európában kell megoldani, hanem ott, ahonnan elüldözik az embereket. Ezekben az országokban békére, gazdasági stabilitásra és működő államra van szükség - tette hozzá a tárcavezető.
"Akik emberi jogokra hivatkoznak, azok helyesen teszik, csak egy dolgot szeretnék a figyelmükbe ajánlani, hogy az emberi jogok és az emberi méltóság első megsértése nem akkor történik, amikor ezeket a szerencsétlen embereket százával felpakolják egy lélekvesztőre, és nem is akkor, amikor Európában eljárást folytatnak ellenük, hanem akkor, amikor - akármilyen eszközökkel is - arra kényszerítik őket, hogy elhagyják az otthonaikat."
A miniszter méltatta a külgazdasági tárca dél-amerikai, keleti és ázsiai sikereit, kiemelte a magyar és a cseh gazdasági kapcsolatok fejlődését, tájékoztatást adott a nepáli földrengés és a jemeni polgárháború miatt bajba került magyarok végső soron kedvezően alakult sorsáról, valamint a szellemi fogyatékos Wilhelm Fruzsina svédországi kitoloncolásának megakadályozásáról.
Hanganyag: Herczeg Zsolt





