Infostart.hu
eur:
364.91
usd:
331.05
bux:
0
2026. november 16. hétfő Ödön

Gulyás Gergely: a kommunizmus áldozatainak csak az emlékezet hozhat elégtételt

A kommunizmus áldozatainak csak az emlékezet hozhat elégtételt, ezért örök feladat emlékezni és emlékeztetni azokra, akik életüket áldozták a szabadságért - mondta Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke kedden Budapesten.

A vasfüggöny - a második világháború következményei címmel rendezett kétnapos nemzetközi konferenciát megnyitó beszédében Gulyás Gergely úgy fogalmazott: "a kommunizmus áldozataiért senki nem kért bocsánatot, a kommunizmus vétkeit senki nem ismerte el". Éppen ezért "a kommunizmus és annak fenntartói nem nyerhetnek megbocsátást, a kommunizmus áldozatainak pedig csak az emlékezet hozhat elégtételt" - tette hozzá.

Örök és közös feladatunk emlékezni és emlékeztetni azokra, akik nem élhették meg a szabadságot, mert életüket áldozták érte - jelentette ki a fideszes politikus a Parlamentben tartott tanácskozáson.

Ugyanakkor szerinte meg kell ismertetni azokat is, akik hazájukat elárulva az ordas eszme és az idegen hatalom szolgálatába állva a kommunista elnyomás fenntartásában vettek részt. A kommunista diktátorokat, pártvezetőket, a vérbírákat és ügyészeket, az ávósokat és a pufajkásokat is meg kell ismertetni - mondta Gulyás Gergely.

A vasfüggönyről szólva arról beszélt, hogy az elválasztotta egymástól a szabad világot és a zsarnokságot, a demokráciát és a kommunizmust, a magántulajdonon alapuló piacgazdaságot és a csak köztulajdont ismerő tervgazdaságot. A vasfüggöny családokat, nemzeteket választott ketté - tette hozzá.

Gulyás Gergely felidézte, a vasfüggöny kifejezést Churchillnek tulajdonítják, de az eredetileg a színházakban volt használatos, hogy megakadályozza az esetleges tűz terjedését a színpadról. Közölte, a vasfüggöny azonban annak idején nem megóvott valamitől, hanem gátat szabott valaminek: a kommunista hatalom azt a feladatot szánta neki, hogy Nyugatról akadályozza meg a szabadság és a demokrácia terjedését, Nyugat irányába pedig az üldözés és az elnyomás elől menekülők szökését.

A vasfüggöny szerencsétlen oldalán, ahova Közép-Európa államai, így Magyarország is került, a jaltai világrend folytán elnyomás és üldöztetés jutott osztályrészül - mondta az Országgyűlés alelnöke, hozzátéve, hogy a második világháború katonai győzelme vagy veresége a végeredmény szempontjából relatív volt. A kérdés az volt, ki került a vasfüggöny kommunista oldalára és kinek jutott a szabad világ levegője.

Kitért arra, a kommunizmus bukásának első pillanatai is ahhoz a vasfüggönyhöz kötődnek, amely az 1980-as évek végére egyre jobban rozsdásodva tartotta össze a szovjet érdekszféra országait a kommunizmus uralma alatt. 1989. augusztus 19-én a Páneurópai Piknik keretében először nyílt meg a vasfüggöny által elzárt osztrák-magyar határ - emlékeztetett.

Gulyás Gergely úgy fogalmazott: "szocializmus menetét" a kétpólusú világrendszer vége, a Szovjetunió gazdasági összeomlása, és "a szovjet szuronyok nélkül már feltartóztathatatlan népakarat söpörte el a vasfüggönnyel és berlini fallal együtt".

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke köszöntő beszédében azt mondta: a második világháború európai befejeződésének 70. évfordulóján, május 8-án rá kell mutatni arra, hogy a háború poklából való szabadulás nem hozta el minden európai polgár számára a békével együtt a szabadságot is. Új megosztottság vette kezdetét, a fegyverekkel vívott háború, a gazdasági és politikai eszközökkel folytatott hidegháború követte. Létrejött az Európát kettéosztó vasfüggöny - tette hozzá.

A kétnapos nemzetközi tanácskozást az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja és a NEB rendezi. Célja az európai történelmi ismeretek gyarapítása, továbbá az 1945-től 1990-ig kettéválasztott Európa nyugati és keleti fele között integráció és jobb megértés elősegítése - olvasható a közreadott írásos összegzésben.

Az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformjának létrehozásáról szóló szerződést 2011-ben 13 ország 19 intézete írta alá. A nemzetközi ernyő- és lobbiszervezetnek - amely nagy hangsúlyt fektet a totalitárius történelmi múlt kutatására - 2014 óta tagja a NEB.

Hanganyag: Németh Zoltán

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mától háromnapos ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetést a parlament

Mától háromnapos ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetést a parlament

Kivételesen 9 órakor kezd az Országgyűlés, Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával, várhatóan a dublini EU-csúcs és a Seszták-ügyben elásott pénz fejleményei is szóba kerülnek. Hétfőtől szerdáig, háromnapos rendkívüli ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetési javaslatot a parlament. A vita időkeretben zajlik, a kormánypártnak és az ellenzéknek egyaránt 900-900 perc áll majd a rendelkezésére.

Seszták Miklós-ügy: az NVVH tudta, hova kell menni az elásott pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Megtámadták Moszkvát, nappallá vált az éjszaka a Fekete-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Megtámadták Moszkvát, nappallá vált az éjszaka a Fekete-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Vasárnap délután 5 és hétfő reggel 8 óra között mintegy 600, a Moszkvai régió felé tartó ukrán drónt lőtt le az orosz légvédelem - közölte Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere. Szobjanyin szerint a pilóta nélküli repülőszerkezetek nagy részét a fővárostól messze, 191-et pedig Moszkva közelében semlegesítettek. Online beszámolók szerint mára virradóra ukrán drónok támadták meg a Fekete-tenger közelében fekvő Azov város olajlétesítményeit Oroszország Rosztovi területén, a helyszínen hatalmas lángok csaptak fel. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×