Infostart.hu
eur:
365.18
usd:
331.78
bux:
146297.21
2026. november 16. hétfő Ödön

Az antiszemita előítéletesség mértéke a mai magyar társadalomban

Enyhén csökkent az antiszemitizmus mértéke Magyarországon 2013-ról 2014-re - derült ki az Antiszemita előítéletesség a mai magyar társadalomban című kutatás bemutatóján, amelyet a Tett és Védelem Alapítvány megbízásából készített a Medián. A Corvinus Egyetem oktatója szerint a fővárosban erősebb a jelenség.

Az antiszemitizmust többféleképpen próbálta a Medián egy kérdőíves kutatás során felmérni - mondta az InfoRádiónak Róna Dániel politológus, a Corvinus Egyetem oktatója.

Mint kifejtette, egyrészt a zsidókhoz való érzelmi viszonyulásra irányultak a kérdések, magyarul hogy rokonszenvesnek vagy ellenszenvesnek tartják-e őket az emberek. Másrészt pedig a zsidókkal kapcsolatos gyakori toposzok, tévhitek, állítások voltak, amelyekkel való egyetértés vagy egyet nem értés alapján és az érzelmi kérdésekre adott válaszok alapján próbálták besorolni a válaszadókat: antiszemita, enyhén antiszemita vagy nem antiszemita kategóriába.

Az említett toposzokra, tévhitekre, állításokra példaként mondta azt, amely szerint a világot egy titkos zsidó összeesküvés irányítja. Olyan állítás is volt, hogy bizonyos foglalkozási területeken korlátozni kellene a zsidók számát, vagy éppen az, ami szerint Jézus keresztre feszítése a zsidók megbocsáthatatlan bűne. Ezen állítások alapján arra lehet következtetni, hogy milyen beállítódás, milyen véleményklíma alakul ki a zsidósággal kapcsolatban, de ebből cselekvésre nem lehet következtetni. Tehát például aki azt mondja, hogy bizonyos foglalkozási területeken korlátozni kellene a zsidók számát, az nem azt jelenti, hogy az illető aktívan is közreműködne egy ilyenben, csak a kérdőíves kutatás során ezzel egyetért - fejtette ki Róna Dániel.

"Az eredményeink azt mutatták, hogy a magyar társadalomnak nagyjából 20 százalékára jellemző az ilyen állításokkal való egyetértés, és a zsidók iránti ellenszenv, további 10 százalékára ez mérsékelten jellemző, és kétharmadára, majdnem 70 százalékára pedig nem jellemző egyáltalán".

Úgy fogalmazott: "ha idősorosan nézzük az előző évekhez képest, ez nagyjából stagnálást mutat. 2010-ben volt egy jelentős emelkedés, előtte alacsonyabbak voltak ezek az arányok, 2010 óta vannak nagyjából ezen a szinten".

A Corvinus Egyetem oktatója arról is beszélt, hogy földrajzi eloszlás szempontjából elég meglepő az eredmény. Ugyanis éppen Budapesten volt a legmagasabb az antiszemitának besorolt válaszadók aránya, ami a korábbi kutatások során nem így volt. Akkor még a kisebb településeken élők nagyobb arányban értettek egyet ilyen kérdésekkel.

"Ha ezt a következő évi kutatás is megerősíti, akkor kijelenthetjük, hogy itt trendforduló van. Addig azért óvatosan kezelném ezeket az adatokat. De hangsúlyoznám, hogy olyan nagyon nagy eltérések nem voltak, se földrajzi, se más társadalmi, demográfiai változó szerint. Sem a jövedelmi szint, a vagyoni helyzet, a vallásosság mértéke, iskolai végzettség, életkor - ezek nem igazán befolyásolták az antiszemitizmusra való fogékonyságot".

Hanganyag: Németh Zoltán

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter viszonválasza: véget ért a Fidesz és a KDNP közös története

Magyar Péter viszonválasza: véget ért a Fidesz és a KDNP közös története

„1988-2026: Bóka János a Fidesz Retkes Attilája, csődbiztosa, látható, erre már sokan nem kíváncsiak, Gulyás Gergely sem” – vélekedett parlamenti napirend előtti viszonválaszában Magyar Péter miniszterelnök a Seszták-üggyel összefüggésben. Rétvári Bencét (KDNP) arra szólította fel: szégyeljje magát és kérjen bocsánatot. Szerinte egyetlen esélyük lett volna a megmaradásra, ha levonják a következtetéseket, és kidobják maguk közül a bűnözöket, nem behozzák pártlistán a parlamentbe.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Valóságos dróneső zúdult Oroszországra, nappallá vált az éjszaka az Azovi-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Valóságos dróneső zúdult Oroszországra, nappallá vált az éjszaka az Azovi-tenger közelében - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint mára virradóra az eddigi legnagyobb éjszakai ukrán dróntámadás érte Oroszországot, vasárnap este 8-tól hétfő reggel 8-ig 1336 drónt semmisített meg az orosz légvédelem. Szergej Szobjanyin, Moszkva polgármestere azt közölte, hogy délután 5 és hétfő reggel 8 óra között mintegy 600, a Moszkvai régió felé tartó ukrán drónt lőttek le. Online beszámolók szerint mára virradóra ukrán drónok támadták meg Azov város olajlétesítményeit Oroszország Rosztovi területén, a helyszínen hatalmas lángok csaptak fel. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×