Az eljárás adatai szerint Biszku Béla 1949-től vett részt az akkori állampárt irányításában, az 1950-es évektől a legfelső pártvezetés tagja, valamint belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes is volt.

Tavaly májusban az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélte Biszku Bélát felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt. A döntés ellen az ügyész és a védő is fellebbezett.

Az elsőfokú ítélet szerint az 1956. decemberi salgótarjáni sortűzzel kapcsolatban megállapítható Biszku Béla terhére a felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntett. A sortűznek 46 civil esett áldozatul, köztük nők és gyermekek, és sok sebesült is volt.

Egy másik vádpont, az 1956. decemberi budapesti, Nyugati téri, három áldozatot követelő sortűzzel kapcsolatban az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem lehet kétséget kizáróan bizonyítani a vádlott bűnösségét, a szoros összefüggést az ő tevékenysége és a történtek között. A gyilkos lövéseket feltehetően szovjet katonák adták le.

Egy további vádpont azzal függ össze, hogy az 1957. márciusi martonvásári események során ittas karhatalmisták a város utcáin válogatás nélkül bántalmazták a civileket, és az ottani akadémiai kutatóintézet több munkatársát bevitték a rendőrősre, ahol brutálisan megverték őket. Ebben a vádpontban az elsőfokú bíróság szintén nem látta bizonyítottnak a felbujtói magatartást, tehát azt, hogy a volt kommunista vezető bírta volna rá a karhatalmistákat a városban elkövetett súlyos bántalmazásokra. Az utólagos bűnpártolásban azonban kimondták a bűnösségét, mivel csak látszatintézkedéseket tett az elkövetők felelősségre vonása címén, valójában megakadályozta a megbüntetésüket.

Ezen túlmenően az elsőfokú bíróság szerint Biszku Béla elkövette a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása elnevezésű bűncselekményt, amikor 2010-es televíziós nyilatkozatában arról beszélt, hogy 1956-ot ellenforradalomnak tartja, utána pedig szerinte nem koncepciós perek folytak, hanem független bíróság ítélkezett. A lőszerrel visszaélés vádjával kapcsolatban a bíróság nem fogadta el Biszku Béla azon védekezését, hogy a lakásán talált tizenegy töltény a fiáé.

A vádlott az évek óta tartó eljárás során mindvégig tagadta bűnösségét, védője korábban felmentést kért.

A szerdai másodfokú tárgyaláson az ügyész azt emelte ki, hogy az elsőfokú ítélet nagyrészt elfogadható, a kiszabott büntetés azonban túlzottan enyhe. A soha el nem évülő háborús bűntettek miatt életfogytiglani szabadságvesztés indokolt.

Biszku Bélát a tárgyalásra tolószékben hozták, többször jelezte, hogy nehezen érti az elhangzottakat, és egészségi állapota miatt szünetet is kellett tartani.
A Biszku-ügyben várhatóan májusban tartják a védőbeszédeket, és akkor hozzák meg a másodfokú döntést a táblán.