Az Országgyűlés döntése nyomán a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló jogszabály hatálya azokra az üzletekre is kiterjed, amelyek benzinkút területén működnek, de nem árulnak üzemanyagot, valamint azokra, amelyek azonos helyen és időben folytatnak kis- és nagykereskedelmi tevékenységet. Az erről szóló vitában a törvény egyik előterjesztője, a fideszes Szatmáry Kristóf azzal indokolta a módosítást, hogy így az érintett áruházak nem kerülhetnek versenyelőnybe, ha a többi üzlettel szemben nyitva maradnak vasárnap. Szavai szerint, "abból a szándékból született, hogy a bevezetett rendelkezés egyformán érintse a piac szereplőit és azt gondolom, hogy az eredeti célnak megfelelő mederbe terelje a törvényalkotást."

Több szocialista képviselő, köztük Heringes Anita és Gúr Nándor viszont képmutatónak nevezte, hogy a kabinet a tisztességtelen versenyelőny megakadályozása érdekében terjesztette be javaslatát, Vágó Sebestyén, a Jobbik vezérszónoka pedig bolhacirkusznak nevezte a kormány vasárnapi pihenőnap bevezetésére vonatkozó intézkedéseit. A kis- és nagykereskedelmi tevékenységet egyszerre folytató üzletekre vonatkozó korlátozást azóta több sajtóorgánum is lex-Metróként értelmezte.

Az Országgyűlés emellett módosította a munka törvénykönyvét, amelynek értelmében csak azok a kereskedelmi alkalmazottak lesznek jogosultak százszázalékos vasárnapi bérpótlékra, akik olyan boltban dolgoznak, amely csak az adventi vasárnapokon és az év egy tetszőleges vasárnapján nyithat ki. A dupla vasárnapi bérpótlék emellett a kereskedelemben december 24-ére és 31-ére is jár, ha azok vasárnapra esnek. A munka törvénykönyve egyébként alapesetben - bizonyos feltételekkel - ötvenszázalékos vasárnapi bérpótlékot ír elő a hét utolsó napján dolgozóknak.