Az Európai Unió az internetes szólásszabadság biztosítását tavaly beemelte az emberi jogok közé. A mandiner főszerkesztője szerint Magyarország azok közé az országok közé tartozik, ahol jól érvényesül az internetes szólásszabadság. Balogh Ákos Gergely az InfoRádiónak azt mondta: a jelenlegi joggyakorlat ugyanakkor kevésbé bátorít internetes hozzászólásra.

"A magyar internet a nyugati világban is az egyik legszabadabb, de a mostani szabályozás és pláne a bírósági értelmezési gyakorlat, ahogy a hozzászólásokat kezelik, az erősen arra motivál, hogy kevésbé bátorítsák az online hozzászólás lehetőségét. Sőt, igazából ellenérdekeltek abban most a tartalomszolgáltatók, hogy meglegyen ez a lehetőség. Adminisztrációs procedúrába mindenképpen könnyű belefutni, de akár olyan felelősségre vonásba is, ami nem feltétlenül indokolt. Ebből a szempontból lehetne javítani."

György Péter, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének vezetője szerint bár a kormány médiapolitikája támadható, az internetes szólásszabadság érvényesülése nem Magyarországon súlyos probléma, hanem a nyílt diktatúrában élő országokban.

"A magyar kormány médiapolitikája számos szempontból okot ad aggodalomra, de az, amiről szerintem az Európai Uniónak ez a szabályozási pontja szól, nevezetesen az internetes szabadságjogok taxatíve védendőek, ez nyílt diktatúrákkal kapcsolatos probléma, és nem Magyarországgal."

Az internetes szólásszabadság napját négy éve hozta létre az UNESCO védnöksége alatt a Riporterek Határok Nélkül szervezet. Azóta minden évben viták zajlanak a jog érvényesüléséről, annak kereteiről.