A NATO elszokott attól, hogy Oroszország irányából fenyegetés érheti, ám a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozóján a szövetség meghozta az újfajta tervezéshez, a reagálóképesség növeléséhez szükséges döntéseket - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára.

"A NATO-nak az első számú feladata az, hogy elrettentsen - mindenkit egyébként, nem csak Oroszországot, hanem - minden külső hatalmat attól, hogy NATO-tagállamot megtámadjon vagy akár fenyegessen."

A csúcstalálkozón egy gyors-reagálású erő létrehozása mellett a szövetség határozott arról is, hogy a Baltikum államai mellett Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában parancsnokságokat hoznak létre. Ilyen NATO-parancsnokság telepítését viszont Magyarország és Szlovákia is kérte - tette hozzá Siklósi Péter.

"Ezzel a NATO egy régi adósságát rendezheti, hiszen ha megnézzük a NATO parancsnoki struktúrájának a térképét, akkor parancsnoki elem az eddig kizárólag a régi tagállamok területén volt, az új tagállamokhoz eddig semmilyen parancsnoki struktúra-elem nem került."

Ha létrehoznak Magyarországon is egy ilyen parancsnoki elemet és egy gyors reagálású csapatot is telepítenek mellé védelmi célból, akkor adott esetben szinte azonnal csatlakozhatnak a magyar alakulatok tevékenységéhez a szövetséges katonák.

Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára az Arénában arról is beszélt, hogy elsősorban objektumőrzési feladatokat láthatnak el az Iszlám Állammal szembeni harcban résztvevő magyar katonák iraki Erbílben.

"Erbílben a kiképzők táborának az őrzését fogja jelenteni, másfelől a kiképzési objektumok őrzését, amikor ott kiképzés folyik, ebből következően - ugye nyilván érzik a hallgatók is, hogy - ez két külön helyen lesz és értelemszerűen a kettő objektum közötti mozgást, konvoj-kísérés formájában is le fogja ez a feladat fedni" - mondta az államtitkár. 

Magyarország múlt héten kapott hivatalos felkérést az Egyesült Államoktól, hogy katonákkal is vegyen részt az Iszlám Állam elleni harcban. Hazánk májusban 100 katonát küldhet az említett őrző-védő feladatok ellátására az iraki kurd területre és további 50 főt készenlétben tarthat Budapesten, ha az Országgyűlés kétharmada rábólint a tervezetre. Az Országgyűlés hozzájárulására azért van szükség, mert ez nem NATO, uniós vagy ENSZ misszió lenne.

Jelenleg egyébként 640 magyar katona szolgál külföldön, valamilyen nemzetközi misszió keretében, mivel a Bosznia-Hercegovinai uniós misszió 130 részvevője ebben az évben Magyarországon van készenlétben. Koszovóban például hazánk 340 fővel van jelen - emelte ki Siklósi Péter.

"Afganisztánban 113-an ebben a pillanatban és ezen kívül a negyedik legnagyobb az egy ENSZ művelet Cipruson, ott 77 fővel vagyunk jelen és kisebb, néhány fős kontingensekkel még további, kb. egy tucat helyen vagyunk jelen, nagyon változatos helyeken, a Sínai-félszigettől kezdve Afrika különböző pontjain át egészen Grúziáig."

Az Iszlám Állam elleni 100 fős iraki misszióról áprilisban szavaz az Országgyűlés.