A kormányfő arra a kérdésre, megszólítva érezte-e magát, amikor Angela Merkel német kancellár Budapesten arról beszélt, hogy óvatosan kell bánni a nagy többséggel, a politikai ellenfél pedig nem ellenség, és a civil szervezetek nem külföldi ügynökök akkor sem, ha külföldről finanszírozzák őket, elmondta, lassan tíz éve dolgozik miniszterelnökként, és tapasztalatai egyeznek a kancellár tapasztalataival.

Arra a kérdésre, volt-e olyan érzése, hogy ezek a megnyilvánulások neki szánt bírálatok voltak, Orbán Viktor azt mondta, úgy gondolja, hogy "ha a kancellár asszony mondani akar valamit, akkor elmondja", és "sértő lenne, ha feltételezném róla, hogy csak utalásokat tesz".

Vlagyimir Putyin orosz elnök közelgő budapesti látogatásával kapcsolatban kiemelte, hogy a jelenlegi "konkrét és komoly" ellentétektől függetlenül kulcskérdés Oroszország és Európa együttműködése.

Európai, és így magyar érdek is az orosz nyersanyagok és energia "beépítése az európai gazdaságba kölcsönösen előnyös formában", és ha ez nem történik meg, akkor "két nagy, feltörekvő hatalom inasa leszünk" - fejtette ki a miniszterelnök.

Arra a kérdésre, fennáll-e az a veszély, hogy Putyin megpróbálja megosztani Európát, hangsúlyozta, hogy neki "magyar fejjel" kell gondolkodnia, és ezért a kormány a nemzeti érdek alapján határozza meg a magyar álláspontot.

Arról, hogy vajon továbbra is úgy véli, a Nyugat lábon lőtte magát az Oroszország elleni szankciókkal, azt mondta: "megígértem miniszterelnök kollegáimnak az Európai Unióban, hogy mindegy, mit gondolok erről, nem fogom többé kimondani".

Arra a felvetésre, hogy amikor egy tavalyi beszédében külföldi érdekek szolgálatát feltételezte külföldről támogatott civil szervezetekről, úgy tűnt, mintha összeesküvést gyanítana, Orbán Viktor megjegyezte, hogy az interjú készítője "talán félreértette" szavait.

Elmondta, hogy egy "nagyon egyszerű elvárás" érvényesül a civil szervezetekkel szemben: "átláthatóságot akarunk".

"Arra kérem a Magyarországon dolgozó civil szervezeteket, hogy tárják fel, ki milyen összegekkel támogatja őket", az ebből adódó következtetések levonását a polgárokra kell bízni - tette hozzá, kifejtve, hogy Magyarországon "nagy hagyománya" van Soros György magyar-amerikai pénzügyi befektető "civil világának", ezért "különösen érzékeny" ügyről van szó.

Arra a kérdésre, hogy követ-e politikai utasításokat az ügyészség, a kormányfő kijelentette, hogy szigorúan tilos és bűncselekmény ilyen utasítást adni és elfogadni.

"Ezt most hallom először" - mondta arra a kérdésre, hogy csak a véletlen műve volt-e, hogy a civil szervezetek szerepét taglaló beszéde után hatósági eljárások kezdődtek az egyik érintett szervezetnél.

Arra a kérdésre, hogy a 2010-es választási győzelem után akart-e elitváltást, a miniszterelnök azt mondta, hogy soha nem volt ilyen célja. Inkább egy szellemi, lelki ügyről van szó, arról, hogy milyen neveltetésben részesül egy ország elitje, hogyan gondolkodik a világról, mit gondol a hazáról és a nemzetben elfoglalt helyéről - fejtette ki.

A politika és a gazdaság irányítóitól "természetes elvárás" , hogy "szeretniük és szolgálniuk kell az országukat" - hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy "ebben az értelemben beszélhetünk egyfajta szellemi megújulásról".

Arra a kérdésre, hogy hol van a legitim újraelosztás és a korrupció határa, tekintettel arra, hogy az Orbán-kormány nemcsak szellemi, hanem anyagi jellegű intézkedéseket is tett, például nyugdíjazott idős bírákat és újraosztott állami földeket és dohánykoncessziókat, a miniszterelnök elmondta, a korrupció azt jelenti, hogy döntéshozók a saját érdeküket szolgálják, amit a törvény szigorúan büntet.

"Társadalompolitikai döntések mögött társadalompolitikai célok vannak", és "minden egyes döntésünk a köz javát szolgálta" - jelentette ki Orbán Viktor.

A Fidesz egyes vezetőinek vagyonosodására vonatkozó kérdésre elmondta, hogy Magyarország "egyedülálló" az átláthatósági szabályaival, amelynek jóval szigorúbbak a német szabályoknál, így "nem meglepő, hogy a kevésbé korrupt országok közé tartozunk".

A Fidesz pedig plebejus párt, és az "ösztönök" is ilyenek az országban, az emberek mértékletességet, szerénységet és alázatot várnak el, ezért mindig okoz reakciókat, ha a jómód megnyilvánul kifelé - tette hozzá.

A miniszterelnök a bevándorlásról elmondta, hogy a kultúrák együttélése hatalmas feladat és kockázatos, különösen amikor az iszlámról és a kereszténységről van szó.

Magyarország nem vállalata ezt a kockázatot, és a jövőben sem vállalja - tette hozzá.

Hangsúlyozta: Magyarország tiszteletben tartja, hogy Franciaország vagy Németország más úton jár, de joggal várja el, hogy tiszteletben tartsák a magyar döntést is.

"Nem akarunk multikulturális társadalmat" - jelentette ki Orbán Viktor.

Az uniós menekültügyi szabályozásról azt mondta, hogy az "laza, ésszerűtlen és visszaélésekre ösztönöz".

Aki politikai menekültnek mondja magát, azt annak is kell tekinteni és "nem lehet illegális határátlépőként kezelni". Egy ilyen személy szabadon mozoghat, és így is tesz, "de azt hiszem, az osztrákoknak vagy a németeknek előbb vagy utóbb elegük lesz ebből" - mondta a kormányfő.