Egyiptom környékéről származott a kereszténység történetének első megemlékezése Jézus születéséről - januári dátummal - a görög-keleti kereszténység ezért máig ekkor ünnepli Krisztus születését, nem pedig decemberben, mint a római katolikusok - mondta az InfoRádiónak az ünnep eredetéről Kajtár Edvárd, a Központi Papnevelő Intézet egyik vezetője.

"Aztán később az ünnep kibővült egyéb tartalmakkal, innen a magyar elnevezés is, hogy vízkereszt, mert összekapcsolódott Jézus születésével például az Úr Jézusnak a Jordánban való megkeresztelkedése is, illetve a kánai menyegzőn, amikor a vízből bort készít Jézus - az első csodáját is ehhez az ünnepkörhöz kötik. Tehát különböző tartalmak és bibliai helyek sűrűsödtek össze, körülbelül a középkortól kezdte belopni magát az ünnep tartalmába a napkeleti bölcsek látogatása, ami mind a mai napig egyébként az ünnep központi evangéliumi szövege is, ami elhangzik az ünnepen".

A katolikus egyház ma több helyütt házszentelést tart, illetve meghirdetik, hogy milyen napra esnek idén a felekezet mozgó ünnepei - tette hozzá Kajtár Edvárd.

"Ami a karácsonyfabontást illeti, ez is változó, mert vannak helyek, ahol egészen február másodikáig, a gyertyaszentelő boldog asszony ünnepéig megtartják a karácsonyfákat, mert a régi egyházi időszámításban, mondjuk egy 100 évvel ezelőtt még a karácsony-ünnepkörnek az az ünnep jelentette a végét".

Vízkereszt ünnepét hagyományosan a farsangi időszak követi.