A kötetben leírás olvasható a hagyományos 101 almafajtáról. Bemutatják a fa formáját, az oltási, szaporítási módszereket, a gyümölcs érési idejét, ízvilágát, illatát. Felsorolják, hogy melyik fajta hol található meg, és hol lehet hozzájutni a szaporítóanyaghoz. Felhasználási javaslatot is adnak, hogy melyikből érdemes például ecetet készíteni, és melyik a pálinkának való fajta.

Havas Márta, az Õrségi Nemzeti Park munkatársa elmondta: a könyv kiadását a 2012 és 2013 között végzett kutatás alapozta meg, amelynek során az Õrség valamennyi (39 Vas és 5 Zala megyei) településén felmérték az összes gyümölcsfát.

Az erdészeti felügyelő szerint egyre többen keresik a régi fajtákat, ugyanis a hagyományos fák gyümölcse egészséges, a termésre minden évben lehet számítani, a fákat nem kell permetezni, metszeni.

Kovács Gyula pórszombati erdész az MTI-nek elmondta: az alma a Kárpát-medence egyik legfontosabb gyümölcse volt, a régi magyar fajtákból (rezisztencia, termésbiztonság, íz zamat szempontjából) mindig a legjobbakat hagyták meg. Az elmúlt évtizedekben viszont óriási pusztulás ment végbe, Göcsej a régi fajták több mint felét elveszítette.