A tárcavezető emellett azt is lényegesnek nevezte, hogy megmaradjon a nemzeti kormányok kompetenciája, mert így lehet a leghatékonyabban szétosztani a pénzt.

Jean-Claude Juncker, az EB elnöke november végén ismertette a befektetésösztönző csomagról szóló tervét, amely szerint a 21 milliárd eurós Európai Stratégiai Befektetési Alap célzott felhasználásával 315 milliárd eurónyi magánbefektetés valósulhatna meg a következő három évben az Európai Unióban, amelyek révén új munkahelyek jönnének létre, és gyorsulna a gazdasági növekedés.

A tagállamok benyújtották az Európai Bizottságnak azokat a projekteket, amelyeket a beruházási csomag részeként szeretnének megvalósítani. Magyarország 50 projektet nyújtott be, elsősorban a közlekedés és az energetika területén - mondta el Varga Mihály.

A miniszter felhívta rá a figyelmet, hogy Európa nem versenyképes; drága az energia és a munkaerő, a beruházások 2007-hez képest 15 százalékkal estek vissza. Igaz, hogy vannak különbségek Európán belül - Közép-Európa például nagyobb növekedést tud fölmutatni - de orvosolni kell ezt a helyzetet - mondta. Fontos, hogy Európa visszanyerje a versenyképességét, a magyar kormány ezért támogatja ezt a csomagot - közölte.

Varga Mihály elmondta: a keddi pénzügyminiszteri tanácskozáson főleg arról folyt a vita, hogy lesz-e elegendő magánforrás, banki hitel a Juncker-csomaghoz. A hitelek elengedhetetlenek a beruházásokhoz, ezért olyan beruházásokat kell kiválasztania az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EIB) szakértőinek a tagállamok által benyújtott projektekből, amelyek magánberuházásként is megállnának a lábukon, vagyis megtérülnek - mondta a nemzetgazdasági miniszter.

Varga Mihály hangsúlyozta, lényeges az is, hogy milyen döntési mechanizmus alapján osztják szét a rendelkezésre álló forrásokat; a gazdasági és ne a politikai szempontok legyenek elsődlegesek.

A Juncker-csomag szerepel az EU-tagállamok állam- és kormányfőinek december 18-19-i brüsszeli csúcstalálkozójának napirendjén.