Az államtitkár elmondta: a megmaradó átmeneti nemzeti támogatásban 2015-ben jelentős többletet sikerült elérni, illetve egészen 2020-ig meghatározták a nemzeti támogatásokat. Jelezte: megszűnik a kérődző szerkezetátalakítási támogatás, ugyanakkor megjelenik a termeléshez kötött támogatás, az előzetes becslések szerint ez 6,8 milliárd forint.

A közvetlen támogatások magyarországi új rendszerével kapcsolatban rámutatott: kötelező elemként jelenik meg az alaptámogatás (SAPS), a "zöldítés", a fiatal gazdák támogatása, önkéntes elemként a termeléshez kötött támogatás, illetve az ország számára önkéntes, a gazdák számára választható elem, a kisgazdaságok számára kialakított egyszerűsített támogatási rendszer. Ez utóbbival kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy ez nem tartalmazza a "zöld" komponenst, ami jelentősen egyszerűbbé teszi a rendszert. A kalkulációk szerint a regisztrált termelők 50 százaléka élhet majd ezzel.

A 2015-ös nemzeti támogatásokról szólva egyebek mellett arra mutatott rá, hogy az idei 47 milliárd forint felhasználható keret jövőre várhatóan 78 milliárd forintra emelkedik.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy cél a munkaigényes mezőgazdasági ágazatoknál a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése. 2020-ig összesen 212 milliárd forint - ebből 180 milliárd forint nemzeti forrás - jut munkahelyteremtést segítő plusztámogatásként az állattenyésztés (tej, húshasznú szarvasmarha, sertés, baromfi, juh) területére.

Czerván György az MTI kérdésre válaszolva a kérődzőkre jövő év elejétől kiterjesztett öt százalékos áfával kapcsolatban elmondta: ez a hasított félsertésnél szerzett kedvező tapasztalatok alapján került be az új adótörvényekbe. Az intézkedéstől a gazdaság fehéredését, az élőállat-import csökkenését, a feldolgozott áru exportjának növekedését, költségvetési szempontból pedig az adott termék áfaegyenlegének javulását várják.