Magyarországon eddig nem publikált, ám az Európai Unió kérésére a Központi Statisztikai Hivatal által összeállított adatokból, és - egyebek közt - saját méréseiből készítette a Gyerekesély Közhasznú Egyesület a Civil Jelentés a Gyerekesélyről című kiadványát. A kötet megállapításait az egyik szerző, Ferge Zsuzsa foglalta össze az Inforádiónak.

"Az európai szegénységi küszöb - ami fejenként most már 66 ezer forint - alatt él a lakosság körülbelül 16-17 százaléka és a gyerekeknek csaknem 25 százaléka. A tendencia évek óta romló, különösen a gyerekeknél" - ismertette a szociológus.

Az ország legszegényebb területei Északkelet-Magyarország és a Dél-Alföld kisebb része és a Dél-Dunántúl nagyobb része - mondta Ferge Zsuzsa.

"Magyarország szinte minden szegénységi mutatónál az utolsó két-három-öt ország között van, és a helyzetünk 2004 óta, különösen 2010 óta romló" - mutatott rá a szociológus.

A gyerekek 25 százaléka szinte mindenben hiányt szenved, a megfelelő lakhatási körülményektől - fűtetlen, víz nélküli ingatlanokban élnek -, a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerekig. Legfeljebb - a segélyezési akciók miatt - az alapvető ruházati cikkekben nincs akkora hiány - mondta Darvas Ágnes a kötet másik szerkesztője-szerzője, aki az okokról is beszélt az Inforádiónak.

"Az egyik a munka- és a munkahely hiánya, tehát a gyermekszegénység hátterében álló legfontosabb tényező a szülők foglalkoztatásának nagyon kedvezőtlen helyzete. A második az, hogy vannak olyan támogatási formák - családi pótlék, GYES és hasonlók - amelyek arra hivatottak, hogy hozzájáruljanak a gyermeknevelés költségeihez, ám ezeknek az értéke 2008 óta nem változott, vagyis legalább 25 százalékos értékvesztés van" - jelezte.

Darvas Ágnes szerint a családi adókedvezmény hatása nem érezhető a legszegényebb családoknál - a munka hiánya miatt -, a közmunkával megkeresett pénz pedig nem elegendő, hogy javítson a szegénységben élők körülményein.