Ujhelyi Sándor elmondta, a résztvevők magas számából is látszik: a magyar és az orosz cégek érdekeltek az együttműködés folytatásában.

Kérdésre válaszolva elmondta, az Oroszországba exportáló magyar cégek közül a leginkább a hús- és élőállat-szállítókat sújtják az orosz szankciók, de van több lehetséges megoldás. Példaként említette, hogy a szankciók kivetése óta Törökország a korábbinál nagyságrendekkel több tejet szállít Oroszországba, és ennek következtében tejhiány lépett föl, vagyis piac nyílt meg az európai, köztük a magyar exportőrök számára.

Leonyid Surigin Budapesten akkreditált orosz kereskedelmi tanácsos kijelentette: a politikai nehézségek nem gyakoroltak nagy hatást az orosz-magyar viszonyra. Megjegyezte, hogy az orosz kormány által "biztonsági okokból" bevezetett korlátozások az Oroszországba irányuló magyar exportnak legfeljebb négy százalékát érintik. A magyar-orosz kereskedelem volumene már megközelíti a 10 milliárd dollárt - mondta.

Az orosz kereskedelmi tanácsos rámutatott: az orosz gazdaság alkalmazkodik, találnak beszállítót Dél-Amerikában, Ázsiában. De - tette fel a kérdést - mit fognak tenni a magyar mezőgazdasági szállítók, például jövőre, ha a szankciókat eltörlik, és már foglalt lesz az orosz piac.

A sajtótájékoztatón orosz és magyar részről is hangsúlyozták: elsősorban az olyan együttműködések lehetnek sikeresek, amelyeknél Oroszországba viszik a termelést.

A sajtótájékoztatón bejelentették: szerdán Moszkvában megállapodást írt alá a magyar evopro mérnöki iroda és az orosz NCC (Nanotechnology Center for Composites) vállalat. A megállapodás értelmében az orosz cég bekapcsolódik a kompozit (üvegszálas műanyag) szerkezetű, hibrid Modulo buszok gyártásába. A fő feladat, hogy a moszkvai próba-sorozatgyártás során sikerüljön leszorítani a gyártás költségeit annyira, hogy a magyar fejlesztésű jármű ára versenyképes legyen a fém karosszériás buszokéval.