Három olyan ügyben döntöttek a strasbourgi bírák, amelyekben a Munkáspárt tagjai azért követeltek kártérítést, mert szerintük a magyar állam megsértette az önkifejezés szabadságához való jogukat azáltal, hogy a magyar bíróság elmarasztalta őket tiltott önkényuralmi jelképek, vörös csillag, valamint sarló-kalapács használatáért.

A eljárásokat Vajnai Attila, Noé Krisztina, Bakó András Attila és Horváth Sándor Tibor kezdeményezte a magyar állam ellen. Vajnait, aki jelenleg az Európai Baloldal - Magyarországi Munkáspárt 2006 elnöke, vörös csillag viselése miatt büntették meg Magyarországon. Számára 3115 euró kártérítést és 1600 euró perköltséget ítélt meg a bíróság.

Hasonló ügyben, az általuk szervezett "antikapitalista mikulás" nevű tiltakozáson zászlóikon és szórólapjaikon szereplő vörös csillagok miatt marasztalták el Vajnaival együtt Noé Krisztina és Bakó András Attila aktivistát. Nekik közösen 2760 euró vagyoni jellegű kártérítést, valamint 2000 euró perköltséget és fejenként 2000 euró nem vagyoni jellegű kártérítést ítéltek meg Strasbourgban.

A harmadik ügyben Vajnai mellett Horváth Sándor Tibor volt a felperes, aki szintén a párt aktivistája volt akkor, amikor tiltott önkényuralmi jelkép, vörös csillag és sarló-kalapács többrendbeli viselése miatt megbüntették őket. Fejenként 4000 euró kártérítés és összesen 2200 euró perköltség jár nekik a magyar államtól.

A politikust és az aktivistákat egyaránt Magyar György és társai ügyvédi irodája képviselte az eljárások során. Az iroda közleményében Magyar Gábor ügyvéd az ítéletekkel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a tiltott önkényuralmi jelképek viselése miatt eddig született strasbourgi döntésekhez képest újdonság, hogy a bírák szerint nem csak a vörös csillag, hanem a sarló-kalapács nyilvános használatának indokolatlan korlátozása is sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét.

Két további ügyben a bírósági iratokban csak Á.A.-ként és P.G.-ként szereplő korábbi közalkalmazottak kifogásolták, hogy Magyarország 2010 után 98 százalékos különadóval sújtotta a végkielégítések egy részét a közszférában, a bírák pedig ismételten kimondták, hogy ez a szabályozás sérti a magántulajdonnak az egyezmény által lefektetett védelmét. Á.A.-nak 35 ezer euró, átszámítva mintegy 10,9 millió forint kártérítést, valamint 3000 euró perköltség megtérítését ítélte meg az emberi jogi bíróság. Ugyanennyi perköltséget, de valamivel nagyobb, 43 900 eurós (13,66 millió forint) kártérítést tartottak indokoltnak a bírák a P.G. által indított perben.

Ismételten pert nyert az állam ellen a kaposvári Gajcsi László, akinek 2006-ban korábbi pszichiátriai intézetben való fogva tartását találták az emberi jogi egyezménnyel ellentétesnek a bírák. Most amiatt indított pert, hogy amikor 2000-ben részleges gondnokság alá helyezték pszichoszociális fogyatékossága miatt, automatikusan választójogát is elvesztette. Bár a magyar igazságszolgáltatás később nagyrészt helyreállította Gajcsi jogképességét, választójogát nem kapta vissza, és a 2010-es választáson sem szavazhatott. A bírák szerint ez sérti a szabad választáshoz való jogot, ezért 2700 euró (körülbelül 840 ezer forint) kártérítés és 1000 euró (nagyjából 310 ezer forint) perköltség megfizetésére kötelezték a magyar államot.

A strasbourgi bíróság mind a hat ügyben hozott döntése végleges, jogerős és végrehajtandó.