Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

Trócsányi: az elnöki rendszer nincs napirenden

Az államberendezkedés mélyreható átalakítása nincsen napirenden, az alaptörvénnyel kialakított közjogi berendezkedés stabilizációja folyik - válaszolta Trócsányi László igazságügyi miniszter a HVG-ben csütörtökön megjelent interjúban arra a kérdésre: kapott-e olyan "megrendelést", amely a jelenlegi parlamentáris rendszert az elnöki berendezkedés irányába tolná el.

"A kormányforma megváltoztatásával kapcsolatos híreknek semmi alapját nem látom" - jegyezte meg a miniszter.

Az Alkotmánybíróság gazdasági tárgyakat érintő hatásköri korlátozásával kapcsolatos kérdésre Trócsányi László - aki maga is volt alkotmánybíró - úgy reagált: komoly dilemmáról van szó, mert tekintettel kell lenni a "még mindig fennálló gazdasági kényszerhelyzetre", ugyanakkor "nem mindegy, hogy külföldi vagy hazai igazságügyi fórum előtt folynak a nagy jelentőségű jogviták".

A tárcánál már dolgoznak olyan megoldáson, amely az alaptörvény módosítása nélkül garantálja, hogy a magyarországi jogvitákat elsődlegesen idehaza bírálják el - tette hozzá a hetilapnak adott interjúban a miniszter.

A tényleges életfogytiglani büntetéssel kapcsolatban a miniszter elmondta, voltaképpen a reményhez való jogról folyik a vita: a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság szerint senkit nem szabad visszavonhatatlanul megfosztani a szabadulás reményétől.

Trócsányi László szerint a magyar társadalom többsége egyetért abban, hogy a legbrutálisabb bűntettek elkövetői életük végéig börtönben maradjanak, a jogintézmény nemzetközi szinten is elfogadható kialakítása érdekében azonban egy tervezet szerint speciális fórumot hoznának létre, amely a tényleges életfogyiglanra ítéltek kérelmeit vizsgálja és előterjesztést tesz az államfőnek.

Arra a kérdésre, hogy a kormánypárti frakciók "nem lépnek-e át a minisztériumon" a jogalkotás során, a miniszter úgy reagált: a korábbi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyett "tiszta" igazságügyi tárca jött létre, ami kifejezi a hangsúlyosabbá válását a jogalkotásban.

"El tudok képzelni olyan esetet, amikor a kabinetben kisebbségbe kerülök, de az előterjesztések elfogadását ilyenkor is komoly szakmai vitának kell megelőznie. Tisztában kell lennünk azzal, hogy egy törvénynek mi lehet a sorsa később esetleg az Alkotmánybíróság vagy éppen Strasbourg, illetve Luxembourg bírói fórumai előtt" - jegyezte meg a HVG-nek adott interjúban Trócsányi László, aki a szegedi egyetem jogi karán Európa-tanulmányok központot igazgatott és volt brüsszeli, valamint párizsi nagykövet is.

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Mindenki erre kíváncsi most: 40 kérdés, 40 válasz az új felújítási programról

Mindenki erre kíváncsi most: 40 kérdés, 40 válasz az új felújítási programról

2027-ben új, több mint 600 milliárd forintos energetikai lakásfelújítási programot indít a Tisza-kormány Wekerle+ Energetikai Felújítási Támogatás és Hitel néven. A konstrukció célja, hogy 2030-ig több mint 120 ezer lakóingatlan korszerűsítését segítse elő kedvezményes hitellel és utólagos, vissza nem térítendő támogatásként működő tőkeelengedéssel. A program családi házak, sorházak, ikerházak, panelépületek, téglaépítésű társasházak, valamint kis lakásszámú társasházak egyedi fűtésű lakásainak felújítására is igénybe vehető lesz. A támogatás központi feltétele a legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítás elérése. A részletes pályázati felhívások megjelenéséig az alábbi útmutatóban a kormányzati bejelentésekből és a megjelent kormányhatározatból ismert keretszabályokat, pénzügyi feltételeket és gyakorlati tudnivalókat foglaljuk össze. A végleges feltételeket a későbbi pályázati dokumentumok pontosíthatják.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×