Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

MNB: hamis megállapításokat tett közzé az MNB ingatlanvásárlásáról az atlatszo.hu

A Magyar Nemzeti Bank szerint félrevezető, hamis látszatot keltő, alapvetően téves megállapításokat és következtetéseket tartalmazó cikket tett közzé hétfőn az atlatszo.hu, amiért helyreigazítást kértek a portáltól - közölte a jegybank az MTI-vel hétfőn.

A közlemény szerint a cikkben szereplő állításokkal ellentétben az MNB az ingatlanvásárlás előkészítése és lebonyolítása során nagy körültekintéssel és a jogszabályok betartásával járt el. Ennek megfelelően a budapesti Eiffel Palace irodaház megvételét teljes körű jogi átvilágítás és az ingatlan befektetési értékének megtérülési számításokon alapuló meghatározása előzte meg.

Kiemelik: az ingatlan befektetési értékének meghatározására a jegybank az értékelések készítésében piacvezető szerepet betöltő könyvvizsgáló céget, a KPMG-t kérte fel, amely a szakvéleményét - a hírportál állításával szemben - nemzetközi sztenderdek szerinti módszertan alapján készítette el. Az elkészült értékmeghatározás hozamszámításon alapult, mert egyrészt a piaci összehasonlító adatokon alapuló módszer a megvásárolt ingatlan egyedi jellege folytán nem volt alkalmazható, másrészt az ingatlan 70 százalék körüli arányban, több mint 10 éves időtartamú bérleti szerződések alapján hasznosított, ezért hozamszámítás alapján lehetett az ingatlan értékét meghatározni. Az MNB az ilyen módon kalkulált befektetési érték alatt, tisztességes áron vásárolta meg az ingatlant - írták.

Mindezek mellett a befektetés hosszú távon elősegíti az MNB eredményes gazdálkodását, hozzájárul tehát ahhoz, hogy az MNB a következő években se terhelje veszteség megtérítési kötelezettséggel a költségvetést. Ahogyan arról a jegybank korábban tájékoztatást adott, a tavalyi évet az MNB 26,3 milliárd forintos nyereséggel zárta, a jegybank beruházásai, így az Eiffel Palace irodaház megvásárlása, nem jelentenek terhet a központi költségvetésnek, vagyis az adófizetőknek.

Hangsúlyozták: az ingatlant a jegybank magyarországi társaságtól vásárolta, amelynek tulajdonosi háttere rendezett, a tulajdonosok egyrészt ingatlanpiaci befektetők, másrészt az Eiffel Palace Kft. ügyvezetője.

Az ingatlan megvásárlásakor további fontos szempont volt, hogy a kiemelkedően magas műszaki színvonalú irodaház, mint a főváros által építészeti örökségvédelem alá helyezett, egyedi védettségű épülete, több külföldi befektető komoly érdeklődése ellenére továbbra is magyar tulajdonban maradhatott, gyarapítva ezzel az MNB által kezelt közvagyont - közölték.

Az atlatszo.hu-n megjelent cikk szerint a portál birtokába került részletes költségvetés alapján az offshore hátterű befektetőnek kevesebb, mint 31 millió euróba került az Eiffel Palace irodaház megvásárlása és felújítása, amit aztán nettó 45,3 millió euróért értékesítettek a Magyar Nemzeti Banknak, vagyis mintegy 15 millió eurós profitot realizáltak a projekten. A tranzakciót a KPMG értékbecslésével szentesítették, ám az szakmailag erősen vitatható, ráadásul olyan módszerrel készült, amit más pénzügyi intézmények a hatályos jogszabályok szerint nem is alkalmazhattak volna. Az adásvételi szerződést Trócsányi László igazságügy-miniszter ügyvédi irodája készítette - olvasható a cikkben.

Róna Péter, az MNB felügyelő bizottságának egykori tagja az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülése alatti sajtótájékoztatón - ahol az MNB ügyét végül nem vették napirendre - elmondta: a jegybank mintegy 340 milliárd forintos költekezésre "szánta el magát", amit a saját eredményéből finanszíroz. Az MNB-nek akkor van eredménye, ha devizatartalékai felértékelődnek, ami a forint leértékelődésének egyenes következménye. Szavai szerint mivel az eredményt a jegybank a devizatartalék értékesítéséből realizálja, ez akár 340 milliárd forintos költségvetési hiányt okozhat.

Az MNB az MTI-nek adott válaszában tévesnek nevezte Róna Péter érvelését, amely véleményük szerint részigazságokból von le téves következtetéseket. Az MNB a jegybanktörvény előírásainak megfelelően látja el feladatait, a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a kormány gazdaságpolitikáját - írták.

Címlapról ajánljuk
Hogyan születik a mozgatórugó-ember?

Hogyan születik a mozgatórugó-ember?

Mozgatórugók – olyan személyek, akik az aktív élettel vagy a sporttal lendületbe hozzák a közösségüket. Az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ adatai szerint egy-egy mozgatórugó képes egy teljes települést aktivizálni. Egy minapi konferencián Pósfai Gábor belügyminiszter arról is beszélt, hogy a versenysport mellett kulcsszerepe van a szabadidős sportoknak egy aktívabb Magyarország létrejöttében. De mi a mozgatórugók titka? Az InfoRádió Gerencsér Balázs közösségfejlesztési szakembert, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ kabinettitkárát kérdezte.

Kijött a szegedi Csillagból Bús Balázs, bűnügyi felügyeletben folytatja

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és négy hónapra elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Bejelentést tett a miniszter: felkészültek a krízisellátásra

Bejelentést tett a miniszter: felkészültek a krízisellátásra

Felkészült a kormány a téli krízisellátásra, jelentette be Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter. Országszerte melegedők, krízisszállások, hét regionális diszpécserszolgálat és krízisautók segítik a bajba jutott embereket. Az országban 125 nappali melegedő működik, közülük 85 meghosszabbított nyitvatartással, szükség esetén pedig további 1500 krízisférőhelyet tudnak bevonni a rendszerbe. A miniszter arra kérte az embereket, hogy ne menjenek el szó nélkül a rászorulók mellett, és figyeljenek az egyedül élő idősekre is, mert egy telefon vagy egy látogatás életet menthet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×