Németh Zsolt szerint az egyes országok esetében helyzetükhez mért ajánlatokra van szükség, és azokkal, amelyekkel már társulási szerződést kötöttek, szorosabbá kell tenni az együttműködést.

A Keleti Partnerség programjának ötéves működését összefoglaló és az ukrán válságnak az abban résztvevő országokra kifejtett hatását taglaló panelbeszélgetésen a bizottsági elnök kijelentette: olyan jelentős programról van szó, amely hozzájárult ahhoz, hogy az érintett országok közül Grúzia, Moldova és Ukrajna társulási megállapodást kötött az Európai Unióval. "A Keleti Partnerség országaiban elindult a jogharmonizáció, a politikai elitek döntésképesek abban a tekintetben, hogy keleti vagy nyugati irányban fejlődjön-e országuk" - mondta Németh Zsolt.

A külügyi bizottság elnöke kitért arra is, hogy a Keleti Partnerség programja milyen hatást fejtett ki a nyugati országokban. Mint mondta, a "keleti ügyek" megértése jelenleg sokkal erősebb mértékben tapasztalható a brüsszeli adminisztrációban is, mint a program elindítása előtt. "A Nyugatnak tudatosítania kell, hogy ezek az országok Európához tartoznak" - mondta a bizottsági elnök.

A program jövőjét illetően Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy folytatni kell a Keleti Partnerséget. A (fehérorosz-orosz-kazah) vámunió tagjainak, Fehéroroszországnak és (a vámunióhoz tavaly csatlakozó) Örményországnak egyfajta híd szerepet kellene betöltenie az Európai Unió és Oroszország között. Az eddig Kelet és Nyugat között "ingadozó" Azerbajdzsán irányában pedig az együttműködés mélyítésére kell törekedni - tette hozzá.

Korábban a krynicai gazdasági fórumon egy másik, szintén a keleti partnerségi programmal foglalkozó beszélgetésen Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: különösen jelentős, hogy az Európai Unió, valamint a partnerségi programban résztvevő államok között jelenleg évi 4 milliárd eurót erő árukereskedelem folyik. Az Európai Unió számára fontos, hogy "gazdasági téren együttműködjön Ukrajnával, Oroszországgal, a nyugat-balkáni országokkal egyaránt."

A Keleti Partnerség a Lengyelország és Svédország által 2008-ban kezdeményezett uniós program Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Moldova, Ukrajna és Fehéroroszország demokratizálásának elősegítésére, továbbá az érintett országok politikai, szociális és gazdasági reformtörekvése támogatására.