Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

Megkezdődött az EU-csúcs

Az ukrajnai orosz agressziós cselekmények miatt az Oroszország elleni uniós szankciók lehetséges megszigorításáról szóló találgatások közepette kezdődött meg szombat délután Brüsszelben az EU-országok csúcsvezetőinek rendkívüli tanácskozása.

Az ülés eredetileg tervezett fő témája két uniós kulcspozíció betöltésének az eldöntése: miután az Európai Parlament (EP) már megszavazta az Európai Bizottság elnökének - a portugál néppárti José Manuel Barroso utódjának - Jean-Claude Juncker szintén néppárti politikust, volt luxemburgi miniszterelnököt, az EP elnöke pedig ismét a német szociáldemokrata Martin Schulz lett, az állam- és kormányfőknek most minősített többséggel az Európai Tanács elnökének személyéről - vagyis saját testületük irányítójáról -, továbbá az EU új kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéről kell dönteniük.

Az előbbi posztot eddig a belga néppárti Herman Van Rompuy, az utóbbit a brit munkáspárti Catherine Ashton töltötte be.

Angela Merkel német kancellár a tanácskozásra érkezve úgy vélekedett, hogy ezúttal sikerül dűlőre jutni a személyi kérdésekről.

Az Európai Tanács elnöki posztjára Donald Tusk lengyel kormányfőt, a főképviselői tisztségre pedig Federica Mogherini olasz külügyminisztert tekintik a legesélyesebbnek uniós körökben.

Ukrajnáról Merkel azt, mondta, hogy ott "nagyon súlyos" a helyzet.

Francois Hollande francia köztársasági elnök arról beszélt érkezési nyilatkozatában, hogy az Oroszország elleni szankciókat "az eddiginél magasabb szintre" kell emelni.

Mark Rutte holland kormányfő visszafogottan szólt a szankciószigorítás eshetőségéről. Mint mondta, az Európai Bizottságnak át kellene tekintenie a szankciók politikai és gazdasági hatását. A maga részéről elégedetlenségét hangoztatta a szankciók eddigi hatásfokát illetően.

Dalia Grybauskaite litván államfő úgy fogalmazott újságírók előtt a tanácskozás megkezdése előtt, hogy Oroszország "gyakorlatilag hadiállapotba" került azzal az Ukrajnával, amely közeledni kíván Európához.

Alexander Stubb finn miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a szankciószigorításhoz a tagállamok többségének támogatására van szükség. Kizárta a konfliktus katonai megoldásának lehetőségét, és arra hivatkozott, hogy az EU csak "puha" hatalomgyakorlásra képes. Szerinte is át kell tekinteni, mennyire mondhatók eredményesnek az eddigi szankciók.

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×