Semjén Zsolt kiemelte: az egyes autonómiakoncepciókat az adott nemzetrésznek, közösségnek kell kidolgoznia, és a magyar kormány azt támogatja, amelyet a közösség a saját megmaradásáért kimunkált.

Soha nem követeltek olyat, amire ne lenne példa Európában, vagy ami ne lenne általános. Az autonómia a közösség szintjén emberi jognak számít - rögzítette a kormányfő helyettese, aki kijelentette: "ha másoknak jár, nekünk is jár", "amit másoknak szabad, nekünk is".

"Nem vagyunk másodrangú polgárok és másodrangú emberek" - jelentette ki, hozzátéve: vissza kell utasítani, ha az autonómia kérdésében szélsőségességgel vádolják Magyarországot.

Úgy fogalmazott: a magyar állampolgársági törvény támadhatatlan, nem tartalmaz etnikai aspektust. A törvény semmilyen olyan pontot nem tartalmaz továbbá, amely különbözne a körülöttünk lévő országok gyakorlatától.

A kormányfő helyettese segítséget kért abban, hogy ha az állampolgársági eljárás során akár az űrlapoknál a nagykövetek még látnak lehetőséget az egyszerűsítésre, jelezzék. Egyúttal megköszönte az eddigi visszajelzéseket. Ami az egyszerűsítésnél jogilag lehetséges, meg fogják tenni - hangsúlyozta.

Megjegyezte: nemzeti érdekből olyan embereket is tudnak honosítani, akik szorosan véve nem férnek bele a szabályokba. Példaként a magyarországi görögöket említette, akik közül többen évtizedekkel ezelőtt elveszítették a magyar állampolgárságot, amikor a görögöt választották.

Közlése szerint eddig 610 ezer állampolgársági kérelem érkezett, és nem csökkent a beadványok száma. Tarthatónak nevezte, hogy a ciklus végére 1 millió új magyar állampolgár legyen.

A miniszterelnök-helyettes szólt a Magyar Diaszpóra Tanács létrehozásáról és a Kőrösi Csoma Sándor programról, utóbbi keretében a korábbi ötven helyett száz fiatal utazott a határon túlra, hogy segítse a diaszpóra magyarságát.

Semjén Zsolt kitért a magyarság értékeinek megőrzését célzó Mikes-programra, kiemelve, raktárakat hoztak létre, ahonnan az állam költségén szállítják haza az összegyűjtött könyveket, levéltári emlékeket. Beszámolt a nemzeti regiszter létrehozásáról is, amely az interneten keresztül lehetővé teszi a kapcsolattartást, ezt angol nyelven is elérhetővé tették.

Az egyházi diplomáciára térve többi között azt mondta: "reménységük van arra", hogy a Szent Márton-évfordulón (2016-ban)Ferenc pápa Magyarországra látogat. A magyar diplomácia természetes kötelességnek nevezte, hogy kiálljon az üldözött keresztények mellett, hangsúlyozva, ez nem vallási, hanem civilizációs kérdés.