Kifejtette: a migránsok többsége afgán, szír és koszovói fiatal, alacsony képzettségű férfi, akik a saját hazájukban kialakult biztonsági helyzet vagy a nyomor elől menekülve keresnek megélhetést. Rajtuk kívül a harmadik világ sok más országából is érkeznek, van aki családostól, gyerekekkel indul neki a kétes kimenetelű útnak a jobb egzisztencia megteremtésének reményével.

Az idén eddig több mint 5000 idegen állampolgár átmeneti elhelyezése, menekültügyi kérelmük elbírálása adott munkát a hatóságoknak - közölte az igazgató, hozzátéve: korábban évente 2000-3000 menekült érkezett, ez a szám - mint ahogy az otthonukat elhagyók tömege szerte a világon - folyamatosan növekszik.

Az igazgató szerint a menedékjogot kérő külföldiek általában néhány hónapig tartózkodnak Magyarországon, és az itt eltöltött időre a nemzetközi jogi normáknak megfelelően szállást, ellátást kapnak, amíg lezajlik a menekültügyi eljárásuk.

A befogadó intézményekben - Bicske, Vámosszabadi, Debrecen - jelenleg hozzávetőleg 1400 menedékkérő tartózkodik, és amint az ENSZ menekültügyi regionális biztosa legutóbbi látogatásának tapasztalatát összegezve megállapította: az elhelyezésük körülményei kielégítőek. A társadalmi teherviselés korlátai között lényegében a diákotthonokhoz, kollégiumokhoz hasonló körülmények között várhatják sorsuk alakulását - közölte az igazgató. Mivel szabadon mozoghatnak, többségük nem várja meg a menekültügyi jogállás tisztázásához szükséges néhány hónapos időt, hanem ahogy az országba kelet felől a határt tiltott módon átlépve érkeztek, illegális körülmények között nyugati irányba távoznak. Évente néhány százan Magyarországon szándékoznak letelepedni, velük integrációs szerződést köt a hatóság és családsegítők, szociális munkások segítik őket a lakáshoz jutáshoz, beilleszkedéshez - mondta Szép Árpád.

Az MTI tudósítói körképet készítettek a menekültek napi életkörülményeiről.

A Győr-Moson-Sopron megyei Vámosszabadiban tavaly nyílt meg a befogadó tábor, amely akkor ellenállást váltott ki a nyugalmukat féltő helybéliek körében. Az ellenzők félelmei nem igazolódtak be, egyetlen, táborlakóhoz köthető bűncselekmény sem fordult elő a faluban, a kedélyek megnyugodtak - mondta Kukorelli Norbert alpolgármester. Hozzátette: az ingatlanpiac is pörög, az egyesek szemében nem kívánatos szomszédság ellenére továbbra is keresettek a falu megüresedett lakóházai. A táborlakók amúgy sem kapcsolódnak be a helyi közéletbe, a menekültek a nekik biztosított busszal vagy gyalog a közeli Győrbe járnak be. A helyiekkel az egyetlen találkozási alkalom a vasárnapi mise, amelyen vallásuk gyakorlására néhány táborlakó, közöttük egy egyiptomi fiatalember is részt vesz. A falubeliek örülnek, mert a tábor átadása előtt megnyílt rendőrőrs jóvoltából a korábbinál nagyobb biztonságban érezhetik magukat.

A Bicskei Befogadó Állomáson jelenleg 250, főként koszovói, afgán és szíriai menekült él. Daragó Réka, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal szóvivője elmondta, a korábbi panaszok orvoslására az elmúlt években az Európai Menekültügyi Alapból (EMA) származó forrásból 196 millió forint jutott a menekültek itteni életkörülményeinek javítására. Felújították a lakóépületeket és a sportcsarnokot, ágyakat, hűtőszekrényeket, villanytűzhelyeket vásároltak. A lakók magyar- és angolnyelvórákon vehetnek részt, többen kijárnak a városi uszodába is. Ingyenes internetszolgáltatás, wifi-hozzáférés segít a világgal, rokonokkal való kapcsolattartásban. Az állomáson átlagosan három-négy hónapot töltenek a menekültek, de olyan is akad, aki már több mint egy éve várja sorsa alakulását.

Jelenleg 500-an laknak a debreceni, egyébként 900 ember elhelyezésére berendezett befogadó állomáson - közölte Harhai Zsolt, a bevándorlási hivatal észak-alföldi igazgatója. A legtöbben Afganisztánból és Szíriából érkeztek, sokan családostul, összesen 80 gyerekkel. A családok elhelyezésére európai uniós forrásból apartmanokat alakítottak ki. Keresztény és muszlim imaszobát is berendeztek. A gyerekeknek óvodai, iskolai jellegű foglalkozásokat szerveznek, a felnőtteknek pedig nyelvtanfolyamokon segítik a képzésüket, hogy megkönnyítsék számukra az új élethelyzetben a talpon maradást.

A menekültek közül évente néhány százan Magyarországon kívánnak letelepedni, többségük Budapesten. Általában a VII. kerületet veszik célba, amelynek önkormányzata a családsegítő szolgálaton keresztül segíti a beilleszkedésüket. Gazsi Judit, a szolgálat vezetője elmondta: jelenleg 44, főként a bicskei állomásról érkezett menekültnek igyekeznek egyengetni az útját. Közöttük egy hatgyermekes afgán családét, akiknek a szolgálat munkatársai igyekeznek albérletet szerezni, magyar nyelvet oktató tanfolyamokra a beiskolázást intézni, később pedig a szülőknek munkát találni. Az érintettek heti rendszerességgel kötelesek beszámolni, hogyan halad a beilleszkedésük.