"Eddig is tudtuk, hogy farkasok vannak itt, több évtizede bizonyított a jelenlétük. Most DNS-vizsgálatokat végeztünk, több mint száz mintát gyűjtöttünk be szlovák és a karszt területekről, körülbelül kétszáztíz négyzetkilométer terület érintett" - mondta az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója.

"A jelenlegi feldolgozottság alapján kimondhatjuk, hogy legalább öt farkast tudtunk azonosítani és elkülöníteni. A DNS-vizsgálatok segítségével a korukat, a nemüket, és a családi viszonyaikat is fel tudjuk térképezni" - mondta Veress Balázs.

"Tudjuk, hogy a farkasok által használt területek központja a Kárpát-régióban Lengyelország és Észak-Szlovákia, és lehúzódnak az Aggteleki-karszt, az Északi-középhegység és a Zemplén, sőt elképzelhető, hogy a Bükk területére is. Az Aggteleki-karszt nyolcvan kilométerre van a lengyel területektől, szaporodási időben fiatal egyedek át is jönnek, nekik ez nem távolság, két nap alatt lefutják. Szeretnénk felderíteni, merre járnak, hol húzódnak ezek az ökológiai folyosók" - hangsúlyozta az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója.

"A farkasokat befogni egyelőre nem tudtuk, de videó, fotó, DNS-vizsgálatok alapján pontosan tudjuk, hogy itt vannak. Minden olyan eszköz a rendelkezésünkre áll, amelyekkel befoghatóak, de az állatok nem olyanok, hogy határidőre csapdába lépnek. Azért szeretnénk befogni a farkasokat, hogy műholdas rádiójeladó-készüléket helyezhessünk rájuk, amely háromóránként ad pontos GPS-koordinátajelet ad, így rögzíthetjük, milyen területet jár be. A szerkezet egy éven keresztül működik az állaton, utána távkapcsolással le lehet csatolni" - ismertette Veress Balázs.

"A farkas az emberre nem veszélyes, de a házi- és haszonállatokra sem, náluk óvatosabb, félősebb állat kevés van Magyarországon. Az élőhely fokozattan védett terület, oda engedély nélkül nem lehet belépni, de érezhetően nőtt az érdeklődés irántuk, és a vadpopuláció is megerősödik, amikor nagyragadozó mozog a területen" - tette hozzá az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója.