A kancellári rendszer bevezetését Balogh Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a módosítás benyújtásakor azzal magyarázta, hogy meg kell teremteni az állami felsőoktatási intézményekben a megfelelő viszonyt az egyetemi autonómia és a felelős gazdálkodás között. Az elfogadott törvénymódosítás értelmében szeptembertől ugyan a rektorok maradnak az egyetemek és főiskolák első számú vezetői, ám a működés területe a kancellárokhoz tartozik majd, akik nem csak szakmai felügyeletet, de saját területükön munkáltatói jogokat is gyakorolnak.

A tegnapi vita során Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára hangsúlyozta, hogy semmi nem fenyegeti a felsőoktatási intézmények alaptörvényben rögzített önállóságát és szabadságát.

"A kancellári rendszer bevezetésével egy időben, korábbi ígéretünknek megfelelően visszaáll a rektor-választás régi rendje is, miszerint a felsőoktatási intézmény szenátusa választja meg a rektor-jelöltet. Ezzel a rektorok korábbi kérésének megfelelően, ebben a tekintetben is maximálisan megvalósul az intézmények oktatási, kutatási szabadsága" - hangsúlyozta.

A szocialista Hiller István viszont úgy látta, hogy a feladatmegosztás a rektor és a miniszterelnök által kinevezett kancellár között - a Corvinus esetéhez hasonlóan - megbéníthatja az intézményeket.

"Ez a megosztás (...) előreláthatóan olyan feszültségeket eredményez, amely a működőképességet fogja megkérdőjelezni az intézményeknél" - vélekedett az MSZP politikusa.

Dúró Dóra a Jobbik részéről elválaszthatatlannak tartotta az oktatói autonómiát az intézmények gazdálkodásától.

"Egy egyetemnek a fő tevékenysége, az oktatás, a kutatás alapvető költségvetési vonzatokkal jár. És ezekhez a költségvetési vonzatokhoz gyakorlatilag a rektornak nem lesz hozzáférése a kancellár döntése nélkül" - mutatott rá.

Az LMP-s Ikotity István az intézmények gyámság alá helyezésének nevezte a kancellári rendszer bevezetését.

"A Lehet Más a Politika egyértelműen ellenzi az egyetemek és főiskolák kormányzati gyámság alá helyezését, hiszen az indítvány nem szól másról, minthogy a mindenható kancellárok a kormány meghosszabbított kezeként beleszólhatnak az adott intézmény életének minden részletébe" - fogalmazott.

A kancellári rendszer mellett egyébként az elfogadott módosítás része volt, hogy a Pető Intézet állami fenntartásba kerül, a Testnevelési Egyetem pedig leválik a Semmelweis Egyetemről és önállóan működhet.