"Meglepő volt számunkra is, hogy milyen vékony ez a középosztály, az mondjuk nem volt meglepő, hogy többen lesznek lent, mint fent" - mondta Róbert Péter, az MTA Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában.

A kutatócsoport vezetője arról is beszélt, hogy a korábbi kutatások azzal a feltételezéssel éltek, hogy sikerül tartós növekedést és egyre szélesebb, stabilabb középosztályt építeni. Ehhez képest a helyzet egyre rosszabb.

"Akik a társadalom alján vannak, rosszkedvűek, nem érzik jól magukat, frusztráltak, dühösek, és ennek megvannak különféle következményei: a frusztrált, dühös, elégedetlen ember nem fog jól dolgozni. Ha véletlenül van állása, arra sem fog odafigyelni, azt sem fogja rendesen elvégezni, és a különféle politikai szélsőségek is meg fognak erősödni egy ilyen klímában" - mutatott rá Róbert Péter.

Kozák Ákos, a Gfk Hungária Piackutató Intézet igazgatója hangsúlyozta: ez a körteforma, vagyis hogy az szűk elit, és milliósak az alsó- és lecsúszott rétegek - az egyik legrosszabb rajzolat.

"Vissza kell térni a hagymához, az a forma demokratikusabb lenne. Azt hiszem, sokan érezhetjük úgy, hogy az lenne ideális, ha alul is kevesen lennének, fölül is, középen pedig sokan" - fejtette ki az igazgató.

Kozák Ákos hozzátette: a középosztály lehetne a gazdaság motorja, azonban most ez a réteg Magyarországon rendkívül vékony.

"Ha nincs középosztály, akkor a gazdasági szuperelitnek is bizonyos értelemben kisebb a szerepe, hiszen honnan tud haszonra szert tenni? A gazdagodó, terjedő középosztályból" - világította meg Kozák Ákos.

A kutatásból az is kiderült, hogy továbbra is rendkívül meghatározó a családi háttér, azonban az iskolázottság haszna a diploma minőségétől függően rendkívül eltérő.

Róbert Péter úgy vélte: Magyarországon a sikernek nincs igazi elismertsége, így a középosztályhoz tartozó jobb módúak is szerényebbek és óvatosabbak az eredményeiket illetően.