A mintegy kétszáz ember, köztük számos baloldali, liberális politikus, művész, értelmiségi részvételével megrendezett eseményen, amelynek Farkasházy Tivadar humorista volt a házigazdája, a hozzászólók főként szakpolitikai témákkal foglalkoztak.

Az előadók sorát nyitó Ferge Zsuzsa szociológus arról beszélt, hogy világszerte megrendült a létbiztonság és a munkajog. Magyarországon a népesség 20-30 százaléka van abban a helyzetben, hogy annyi pénze sincs, ami állásvesztés esetén egy hónapig kitart - mondta, hozzátéve: ők a teljes létbizonytalanságban, "állampolgári margón" élők tömegei, és egyetlen magyar pártnak nincs elképzelése arról, hogyan lehet a problémát kezelni. Megjegyezte azt is, hogy a szociális alapjövedelmet és minimumot az MSZP sem emelte be a programjába.

Farkas Zsombor szociológus ehhez hozzátette: 2010 és 2013 között 16 százalékkal nőtt a gyermekszegénység, ma Magyarországon 400 ezer gyermek él szegénységben, és az életkörülményeket is figyelembe véve 2,6 millió ember nélkülözik.

Botka László, az MSZP választmányi elnöke azt hangoztatta, hogy az önkormányzatok jogfosztása 2010-ben az alaptörvény elfogadásával megkezdődött, az pusztán deklarálja, hogy vannak önkormányzatok, szemben a korábbi alkotmánnyal. A pénzügyi törvények az önkormányzatok gazdasági önállóságát is megszüntették, hiszen a pályázatok önrészéhez a kormány egyedi engedélye kell - mondta.

"Az Orbán utáni demokratikus világ kiépítésének legfontosabb terepe az, ha minél több helyi közösségben be tudjuk mutatni, hogyan működik az önkormányzatiság" - fogalmazott, majd közölte: az MSZP a következő napokban megnevezi polgármesterjelöltjeit.

Setét Jenő, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda munkatársa a romákat ért jogsérelmekről szólva egyebek közt azt állította: Magyarországon eddig négy ügyben ítéltek el embereket rasszista bűncselekményekért, minden esetben roma embereket, a nyolc éve szakadatlan szélsőjobbos masírozások, pogromok résztvevőit viszont egyszer sem. Azt a jogszabályt, amit egy kisebbség védelmében hoztak, kizárólag a kisebbség tagjai ellen alkalmazták - vélekedett.

Hiller István hozzászólásában kijelentette: "a Magyar Művészeti Akadémia legközelebbi célja a magyar szellemi élet konszenzusos intézménye, a Nemzeti Kulturális Alap elfoglalása". Azt is megjegyezte: az alternatív világban olyan gondolatok, művészeti megjelenítések születnek, amelyek a polgári ellenállás egyik meghatározó gócpontjai.

A rendezvény résztvevőit levélben köszöntötte Ragályi Elemér Kossuth-díjas operatőr, aki azt írta, a Szárszói találkozó résztvevői jelenlétükkel példázzák, hogy a demokrata nem fél, és életben tartják a reményt, hogy az "eltüsszentett demokráciánk" egyszer újraépül.

Az előadók a színpadon felállított kézilabdakapu előtt beszéltek. A pályatartozék Farkasházy Tivadar szerint A csodacsatár című film Futbóliáját idézte; az olyan banánköztársaságban játszódik, ami hasonlít a mai Magyarországra.

A találkozón - amelyre a házigazda közlése szerint több felkért előadó azért nem ment el, mert félti az állását - felszólalt mások mellett Vadai Ágnes és Kerék-Bárczy Szabolcs, a Demokratikus Koalíció politikusa és Pusztai Erzsébet, az Antall-kormány MDF-es egészségügyi államtitkára is.

Az eseményen jelen volt Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, Kovács László és Lendvai Ildikó volt szocialista pártelnökök, Kuncze Gábor, az SZDSZ volt elnöke, Herényi Károly, az MDF egykori frakcióvezetője és Békesi László, a Horn-kormány első pénzügyminisztere.