Infostart.hu
eur:
373.65
usd:
340.58
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán

Győri Enikő: világosak Magyarország nemzeti érdekei az EU-ban

Míg Magyarország uniós tagságának első hat évében nem voltak világosan kivehetők az ország érdekei, most már egyértelműek, és hatékonyan képviselik ezeket az integrációban - mondta Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára egy budapesti nemzetközi konferencián, kedden.

Az államtitkár az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tartott, a visegrádi országok EU-tagságának eddigi tíz évét értékelő tanácskozáson kiemelte: a nemzeti érdekek képviselete minden tagállamnak fontos, ezért 2010-ben stratégiát dolgoztak ki a magyar Európa-politikára. Hozzátette: ebből a szempontból jó volt az időzítése a 2011-es magyar EU-elnökségnek, amely nagyon jól sikerült.

Az ország uniós csatlakozása óta eltelt tíz év részben elmulasztott lehetőség volt, de most már a kormány kiáll a magyar érdekek mellett, ezt mutatják a következő többéves uniós költségvetési keretről folytatott tárgyalásokon elért rendkívül jó eredmények - közölte.

Mint mondta, Magyarország EU-csatlakozása nagy siker volt, de többet is elérhettünk volna az elmúlt tíz évben. Győri Enikő úgy vélte, Magyarország természetes helye az Európai Unióban van, a csatlakozással visszatért a politikai mainstreamhez, részt vehet a döntéshozatalban, már nem csak kívülről szemlélheti a történéseket.

Az államtitkár arra is kitért, hogy bár az elmúlt években Magyarországnak voltak vitái az Európai Bizottsággal, de ezek mára nagyjából rendeződtek, és az országnak egyébként is kevesebb kötelezettségszegési ügye van, mint az uniós átlag.

Balázs Péter korábbi külügyminiszter és uniós biztos előadásában azt mondta: manapság a csatlakozás tízedik évfordulója miatt gyakran az elmúlt tíz évről beszélnek, pedig a munka korábban kezdődött, érdemes lenne inkább az elmúlt 20-25 évet vizsgálni.

Úgy vélte, egyedülálló történelmi pillanat volt, amikor 25 éve Magyarország és körülötte az egész régió megváltozott, új országok jelentek meg a térképen. Az EU gyakorlatilag átvette az irányítást a korábban szovjet befolyás alatt álló területek felett, ez egyfajta "rekonkviszta volt a keleten" - fogalmazott.

Balázs Péter hangsúlyozta: a kilencvenes években az EU és a NATO világos új irányt jelentett a Szovjetunió után, sikeres szervezetek, a nyugati modernizáció megtestesítői voltak. A transzatlanti család lehetőséget kínált a nemzeti identitás ápolására a szovjetek internacionalizáló törekvései után.

A kilencvenes években Magyarország vezető szerepet töltött be a régióban, elsőként jelentkezett az EU-tagságra - emlékeztetett. Felidézte: utána is sokáig az első volt, példát adott más térségbeli országoknak a csatlakozási tárgyalásokat, a kihívások kezelését illetően. De tíz évvel a csatlakozás után már az utolsók között van - tette hozzá.

Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője kiemelte: nagy várakozások előzték meg az EU eddigi legnagyobb bővítését tíz évvel ezelőtt, az újonnan csatlakozó tagállamok nagyon lelkesek voltak. A csatlakozás valóban nagy jelentőségű fordulat volt, Magyarország ezzel visszanyerte természetes helyét az európai családban. Ugyanakkor míg az ország eleinte nagyon jól teljesített, később elmaradt a többi, hasonló helyzetben lévő ország mögött - közölte.

Magyarország 1994-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, 1998-ban kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások, és az ország 2004. május 1-jén vált az unió teljes jogú tagjává.

Címlapról ajánljuk
Zsidai Zoltán Roy: az Airbnb-kereslet mutatja, milyen nagy szükség lenne évi 30 új szállodára Budapesten

Zsidai Zoltán Roy: az Airbnb-kereslet mutatja, milyen nagy szükség lenne évi 30 új szállodára Budapesten

Nincs elég minőségi szálláshely a fővárosban – emelte ki Zsidai Zoltán Roy gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője, a Magyar Éttermi Szövetség elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: olyan szabályozásra lenne szükség, amely kiszámítható pályát ad a rövidtávú lakáskiadásban érdekelt tulajdonosoknak is és a szállodafejlesztőknek is.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: jöhet 3400 milliárd uniós forrás, szigorítják a balatoni építkezéseket

Tisza-kormány: jöhet 3400 milliárd uniós forrás, szigorítják a balatoni építkezéseket

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×