Infostart.hu
eur:
373.08
usd:
339.97
bux:
137648.73
2026. november 23. hétfő Kelemen, Klementina

Választási bizottság: vizsgálják felül a többes ajánlást

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy gondolja újra a többes ajánlás rendszerét, és térjen vissza a korábbi szabályozáshoz, amelyben a választópolgár csak egy jelöltet ajánlhatott - derül ki Patyi Andrásnak, az NVB elnökének a parlament honlapján olvasható, az országgyűlési választás tapasztalatairól szóló beszámolójából.

Az NVB elnöke az Országgyűlés keddi alakuló ülésén számol be a törvényhozásnak a választás tapasztalatairól.

Patyi András írásos beszámolójában az új választási törvények három olyan pontjára mutat rá, amely esetében "a gyakorlati jogalkalmazás eredményeképpen nyilvánvalóvá vált, hogy a szabályozás hiánya vagy pontatlansága visszaélésekre ad lehetőséget, a hatályos szabályok alapvetően nem szolgálják teljes körűen a jogintézmény céljával összhangban lévő magatartást".

Az NVB elnöke szerint a "joghézagok és kodifikációs problémák" megoldása a jogalkotó intézkedését igényli.

A testület javasolja a többes ajánlás intézményének újragondolását. Patyi András beszámolóban azt írja: a többes ajánlás lehetővé tétele azt eredményezte, hogy 1531 nyilvántartásba vett jelölt vett részt a választási eljárásban, azaz választókerületenként átlagosan 14.

Az NVB álláspontja szerint bár pozitív, hogy több jelölt indulhatott a választáson, nem hagyható figyelmen kívül, hogy "a többes ajánlás rendszere alapvetően magában hordozza a választópolgárok adataival való visszaélés fokozott lehetőségét".

"A Nemzeti Választási Bizottság a választópolgároknak az ajánlás során közölt személyes adatai, valamint a választópolgár valós választói akarata védelme érdekében indokoltnak tartja a jogalkotó részéről a többes ajánlás rendszere újragondolását és a szabályok olyan irányú módosítását, mely alapján a választópolgár jelölési fajtánként egy érvényes ajánlással élhet" - olvasható az NVB-elnök beszámolójában.

Az NVB szerint indokolt lenne az is, ha az Országgyűlés a bizottság előtti másodfokú eljárás során is előírná az érintettség igazolását, vagyis azt, hogy a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat.

Mint Patyi András írta, az NVB az országgyűlési képviselők választási eljárásának keretében csaknem száz olyan fellebbezést bírált el, amelyben a beadványozó érintettség megjelölése nélkül, teljesen azonosan megszövegezett kérelmekkel támadta az országgyűlési választókerület választási bizottságoknak a jelöltek nyilvántartásba vételével összefüggésben hozott döntéseit.

A nagy számban, azonos szöveggel beadott, minden érdekeltséget és érintettséget nélkülöző fellebbezés nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének - állapította meg az NVB elnöke. A testület szerint ezért indokolt a jelenlegi szabályozás átalakítása.

Az NVB harmadik javaslata, hogy az Országgyűlés rögzítse egyértelműen: amennyiben két választás eljárása egy időben folyik, az egyik választás esetében a választási bizottságba tagot delegáló jelölőszervezet ugyanabba a bizottságba a másik választáshoz kötődően már nem jogosult tagot megbízni.

Az NVB álláspontja szerint a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség érvényesülése alapján egy jelölőszervezetnek csak egy megbízott tagja lehet a választási bizottságban, annak ellenére, hogy több jogcímen is jogosult lenne tag delegálására.

(Az országgyűlési választáson az országos lista állítása jogán az MSZP-Együtt-PM-DK-MLP közösen delegált egy tagot az NVB-be, azonban miután az EP-választásra a DK listáját az NVB nyilvántartásba vette, a DK bejelentette, hogy az EP-lista állítása jogán külön tagot kíván megbízni az NVB-be. Ezt azonban a testület visszautasította, és az NVB döntését a Kúria is helybenhagyta.)

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×